A modern ember a technika számtalan vívmányát használja, néhányra kimagasló figyelmet tanúsít. Vannak eszközök, amelyek munkánkat könnyíti, mások szórakozásunkat, pihenésünket szolgálja, és vannak olyanok, amelyek az élet minden területén használatosak. Ilyen az autó, amellyel munkába járunk, munkaeszközünk része, és a szabadidőt, kirándulást, kikapcsolódást még élvezetsebbé teszi. Ugyanakkor nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az autóhasználat, vezetés veszélyes, megdöbbentő számokat mutat a statisztika, hányan vesztik életüket közúti balesetben. A halálesetek elemzéséből kiderül, hogy a korábban jellemző gépi meghibásodások (durrdefekt, tengelytörés, fékszakadás stb.) okozta balesetek száma manapság lassan eltörpül az emberi figyelmetlenségből, fáradságból származó balesetek száma mellett. Ma még csak a sci-fi irodalomban olvashatunk olyan önjáró autóról, amely baj nélkül hazavisz a kellemes partiról, vagy kemény munkából, bár a fejlesztők sokat tesznek érte, néhány évvel ezelőtt már nálunk is bemutatta a Bosch parkoló automatikáját.
A vezető autógyárak és intézetek keményen dolgoznak a vezetőnélküli autók fejlesztésén, amiben hazánk is tevékenyen kiveszi részét. Magyarország egyébként – történelmi távlatokban is – élenjáró szerepet töltött be az autóipari fejlesztésekben (bár a rendszerváltás előtti évtizedekre ez nem volt jellemző). Igaz, személygépkocsi saját márkánk nincs, de tehergépjárműben, buszban beírtuk nevünket a technikatörténelembe, és az elmúlt években autóelektronika fejlesztés és gyártás területén az európai vezető ipari cégek élvonalába küzdöttük fel magunkat. Ez azért is jelentős, mert elektronikai iparunk korábban is a gazdaság vezető húzó ágazata volt, az autóelektronikai 50%-ra növekedése folytán ez dicsőség mindazon gazdasági szereplőknek, amelyek ezt a szakterületet művelik.
Miért fontos ez? Azért, mert az autók gépészeti fejlesztése a telítési szakaszába került, az új modellekre a dizájn és az elektronikai vezérlés, valamint energetika hozza a kimagasló számokat. Ebben pedig erősek vagyunk.
Ennek adott hangot a konferencia. Már nem is olyan távoli cél az önvezető autó, bár számos megoldandó – technikai és társadalompolitikai-pszichológiai – kérdés vár még válaszra.
A konferencia első részében Józsa János BMGE rektor üdvözlő beszédét követően Günther Oettinger, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja beszélt az emberiség nagy álmának megvalósulásáról, az autonóm személygépkocsiról, amelyben kiemelte Magyarország kimagasló tevékenységét, hogy Lisszabontól Vlagyivosztokig ez a „szolgáltatás”-t kifejlesszük, és bevezetésre kerüljön. Kiemelte: nagy a tét, a versenyképesség megőrzése forog kockán, ezért Európának élre kell állnia az ipar digitális átalakulásában.
A technológiai és a szolgáltató szektor kulcsszerepet játszik a digitalizációban, az informatikai képességek, szoftvertartalom lesz a kritikus része az új ipari forradalomnak.
A járműipar is drasztikus változás előtt áll, az önvezető, összekapcsolt autók mutatják, mennyire átfogó fejlődésről van szó, amelyben a gyártóknak, informatikai vállalatoknak, távközlési szolgáltatóknak és szabályozó hatóságoknak kell együttműködniük – vélekedett.
A biztos szerint az önvezető autók, autonóm járművek elterjedésének jelentős társadalmi és gazdasági hatása is lesz. Hozzátette: drámaian csökkenhet a közúti balesetek száma és súlyossága, kisebb az esély a dugókra, ezzel csökken a károsanyag-kibocsátás. Ezek a járművek biztonságosabb, gyorsabb, fenntarthatóbb és olcsóbb közlekedést tesznek lehetővé.
A magyar kormány részéről két beszéd is elhangzott. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy Magyarország meghatározó központja lehet a közlekedési innovációnak, és ezen belül erős szerepet vállalhat az egyik legfontosabb területen, az önvezető járművek kutatás-fejlesztésében. Ezzel foglalkozik az Irinyi Terv és a Jedlik Ányos Terv, amely a jövő autójának hajtóenergiáját is kutatja.
A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: a most bekövetkező technológiai forradalom az autonóm, önvezető járművek széleskörű elterjedését fogja elhozni. Ez a folyamat nemcsak nagy technológiai kihívás, hanem óriási lehetőség is Magyarország műszaki fejlődésében, hogy a világ élvonalába emelkedhessen.
Szinte minden fontos autóipari gyártó és beszállító cég jelen van Magyarországon, akik közül egyre többen fejlesztési központjaikat is ide helyezik – mondta Varga Mihály. Kiemelte, hogy a kormány támogatja a kutatás-fejlesztés felfutását, Magyarország ehhez kíván minél jobb feltételeket teremteni minden területen. Ehhez bevezették a duális szakképzést a felsőoktatásban is, növelték a természettudományos területen tanulók számát, valamint jelentős forrást is biztosítanak a területnek: a kormány 2014 és 2020 között 706 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, ami mintegy duplája a 2007-2013. évi keretnek.
Kiemelte: a gazdaságfejlesztés igen fontos szakaszához ért, amely meghatározó lehet az ország hosszú távú versenyhelyzete szempontjából. Magyarországnak át kell állnia az innováció-vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia – szögezte le.
A miniszter felidézte: a magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja az ipar, 2015-ben az ipar teljesítménye több mint 34 százalékkal volt nagyobb, mint 2009-ben.
A járműgyártás a teljes magyar feldolgozóipari közvetlen külföldi működőtőke-befektetési (FDI) állomány 20,2 százalékát adja, a beruházások összvolumene csaknem 3,4 milliárd euró. A beszállítókat is ideértve összesen 144 ezer ember dolgozik az ágazatban.
A magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja az ipar, 2015-ben az ipar teljesítménye több mint 34 százalékkal volt nagyobb, mint 2009-ben.
A járműgyártás más iparágakat is, így például az elektronikai ipart és az infokommunikációs (IKT) szektort is magával húzza, vagyis fejlődésének támogatása pozitív hatással van más ágazatok teljesítményére is.
A konferencia során az NGM részéről Varga Mihály, autóipari vállalatok és kutatás-fejlesztési intézmények vezetői szándéknyilatkozatot írtak alá egy, az autóipari fejlesztések során használható tesztpálya létrehozásáról Magyarországon.
A tárca tájékoztatása szerint az aláírók együttműködésre törekszenek az autonóm járművek, az elektromobilitás, az intelligens út-jármű-rendszerek (connected-car), a valós körülmények közötti fogyasztás és emissziómérés (RDE) valamint az aktív biztonsági rendszerek területén.
A konferencián beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. Nagyra értékelte, hogy Európa számít a magyarok aktív részvételére ebben a fontos kutatás-fejlesztési témában, kiemelve a magyar mérnök kreatív gondolkodásmódját. Létező autógyáraink mellett kiemelte, hogy a működő gépek beépített intelligenciájának növelésében, a szoftver és informatikai fejlesztésekben Magyarország kiemelkedő teljesítményekre képes, amelyet a kormányzat az internet szolgáltatás áfájának tervezett csökkentésében lesz segítségre.
A konferencia folyamán a Műegyetem előtti téren kiállításon mutatták be a vezető gyártók-fejlesztők kutatási eredményeiket működésben.
A konferencia második részében szakmai előadások hangzottak el a vezetőnélküli autók fejlesztésének lehetőségeiről, a megoldandó problémákról és az eddig elért eredményekről.
A konferencia második részében vezető fejlesztő intézetek és hivatalok, valamint gyártóvállalatok kutatói tartottak előadásokat fejlesztési eredményeikről, valamint megjelölték azon problémákat, amelyekre ma még nincs válasz, de a jövőben meg kell oldani.
- Dr. Dipl.-Ing. Eberhard A. Veit, a német kormány által létrehozott "Plattform Industrie 4.0" igazgatósági tagja, a német VDMA ipari szövetség igazgatótanácsának tagja az Industrie 4.0-ról, a digitalizációról beszélt, amelyet Magyarországnak is meg kell valósítani.
- Dr. Lutz Heuser, vezérigazgató, Urban Software Institute (Walldorf, Németország) előadásában az okos városokról beszélt, amely méltó környezetet biztosít az autonóm autóvezetés megvalósításához.
- Dr. Martin Schuster, az Audi Hungary igazgatója rövid történelmi áttekintést adott a vállalat születéséről, bemutatta a győri gyárat, és az intelligens jármű problémáival foglalkozott.
- Dr. Eberhard Zeeb, a Mercedes-Benz szenior menedzsere az autonóm autó fejlesztési fázisairól, az előttünk álló szoftverfejlesztési megoldásokról beszélt, amely kulcskérdés az intelligens autóvezetés következő szintjéhez.
- A Bosch nevében Michael Kram, a Robert Bosch Kft. műszaki igazgatója beszélt a magyarországi fejlesztési eredményekről.
- Kristof Polmans, a Thyssen Krupp Steering Group hazai vállalatának technológiai és innovációs vezetője az automatikus vezérlésű jármű kormányzásának kérdéseiről beszélt.
- Ralph Lauxmann, rangidős alelnök, Systems & Technology & az ügyvezetés tagja, a Continental az Alváz és Biztonság Osztály vezetője előadásában az autonóm autóvezetés érzékeny társadalmi és pszichológiai kérdéseire próbált válaszolni, amelyek megoldásra várnak.
- A Knorr-Bremse budapesti fejlesztési központ vezetője, Frank Péter a közúti tehergépkocsik jövőbeli autonóm vezetési kérdéseit taglalta.
- A hazai fejlesztési eredményekről Dr. Szalay Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek és Járműgyártás Tanszékének tanszékvezető docense, a kormányzat kiemelt fejlesztési programjának, a RECAR – REsearch Center for Autonomous Road vezető tervezője számolt be előadásában.
- Dr. Günther Schuh professzor, a Fraunhofer Institute (Aachen, Németország) igazgatója, az Industrie 4.0 feladatait taglalta, mint új üzleti modellt.
- Záróelőadásként Matolcsy Mátyás professzor, nemzetközi szakértő mutatta be a kutatás-fejlesztés problémakörét a nemzetközi előírások és szabályzatok tükrében.
A sikeres konferenciát nagyra értékelte a MAGE főtitkára, Kilián Csaba is, rámutatva, hogy a hazai fejlesztések az Európai Unió szerves részét képezik, a hazai költségvetési támogatások és elismerések mindezeket pozitív irányba viszik.
