FőoldalKonstruktőr

Konstruktőr

Kapacitív érintésvezérlés

Az okostelefonok és a tabletek elterjedése mindenki számára magától értetődővé és megszokottá tette az érintésvezérlést, ami az elektronika egyre több területén készteti a fejlesztőket a mechanikus felhasználói interfészek (kapcsolók, nyomógombok) elektronikus változattal való kiváltására, így kerülve el a kopásból, anyagfáradásból eredő meghibásodásokat és kihasználva a technológia által nyújtott innovatív gesztusvezérlésben rejlő lehetőségeket. Távirányítókban, háztartási gépekben, kaputelefonokban, szórakoztatóelektronikában mind gyakrabban találkozunk ilyen ember-gép interfészmegoldásokkal, melyek a kapacitív érintésvezérlés-technológia segítségével egyszerűen megvalósíthatók. További előnye ennek a technológiának a készülék számára a környezeti hatásokkal (víz, por stb.) szembeni magasabb ellenállóság biztosítása, hiszen általában nincs szükség a készülékház megbontására. Cikkünkben áttekintjük a kapacitív érintés- és közelítésérzékelés fizikai alapjait és megvalósítási lehetőségeit

Miért a Google Cloud Platformot válasszuk?

A számítástechnika és az IoT jövője a rugalmasságról és a felhőalapú megoldásokról szól. Az elmúlt két étvizedben a felhőalapú számítástechnikai megoldások innovációjának három hullámával találkozhattunk. Az első innovációs hullámban a kollokált adattárolást ismerhettük meg, amely pénzügyi hatékonyságot jelentett mindenekelőtt az ügyfelek számára, olyan tekintetben, hogy fizikai helyet vehettek bérbe ahelyett, hogy adatközpontnak helyet adó ingatlanba kellett volna beruházniuk. A második hullámban értük el azt, amelyben a mai felhős rendszerek többsége testet ölt: ezek a virtualizált adatközpontmodellen alapuló megoldások, amelyek még mindig nem szolgáltatnak tökéletesen alkalmas alapot az alkalmazásfejlesztéshez. A harmadik hullámban érkeztek el hozzánk a szerver nélküli, menedzselt felhős megoldások

Ipari alkalmazásokhoz optimalizált, 10 Gbit/s adatsebességig hitelesített LAN adatcsatlakozók

A Hirose bemutatta ix Industrial-sorozatú csatlakozóit, amelyeket olyan ipari alkalmazásokhoz fejlesztettek ki, ahol kevés hely áll rendelkezésre, de nem mondanának le az akár 10 Gbit/s adatátviteli sebességről

Nagy áramterhelhetőségű és bővített működési hőmérséklet-tartományú lítiumelem-cellák

Két új, nagy áramterhelhetőségű és bővített működési hőmérséklet-tartományú lítiumtelep-cellát mutatott be a Murata. A cég standard és fokozottan hőálló, CR-sorozatú elemeire építkező, nagyobb áramterhelhetőségű újdonságok az „R” utótagot kapják a típusnevükben, impulzusszempontú kisülési sebességük 50 mA (3 másodpercen keresztül 2 V vagy nagyobb feszültségen, 50% névleges kapacitás és 23 °C hőmérséklet mellett), kisülési idejük pedig 3 s 45 mA impulzusáram mellett, szintén 23 °C hőmérséklet mellett. Ezek kulcsfontosságú paraméterek olyan alkalmazások esetében, mint a kis fogyasztású, nagy területi lefedettségű, LPWA szabványú/kategóriájú kommunikációs rendszerek (pl. LoRa, SIGFOX), amelyek csúcsáramfelvétele jelentős lehet. A CR2032 és CR2450 méretosztályokban, 3 V névleges feszültséggel elérhető elemcellák névleges kapacitása 200 mA, ill. 500 mA lehet, 2 V feszültségig tartó kisülés tekintetében

Kis méretű, izolált CAN-FD adóvevők

A Texas Instruments két új, izolált CAN-FD (Controller Area Network – Flexible Data Rate) kompatibilis adóvevőt mutatott be, amelyek nemcsak, hogy a korábbiakhoz képest 35%-kal kisebb tokozásmérettel érkeznek, de az iparágban egyedülállóan nagy buszhiba elleni védelmet, nagy közös módusú tranziensimmunitást (CMTI – Common Mode Transient Immunity), illetve rekord alacsony elektromágneses emissziót is teljesítenek. A versenytársakhoz képest az új ISO1042-ben és ISO1042-Q1-ben a magasabb üzemi feszültség és a klasszikus CAN-hez viszonyított nagyobb adatsebesség lehetővé teszi a fejlesztőmérnökök számára, hogy hatékonyabb védelmet alakítsanak ki a kisfeszültségű áramkörökben és egyúttal nagyobb adatsebességet realizáljanak. Az új CAN-FD adóvevők célalkalmazásai az intelligens közműhálózatok, motoros hajtások, épületautomatizálás, illetve a hibrid és teljesen elektromos hajtású járművek

Neuromorf rendszerchip

A BrainChip Holdings egyik legfrissebb bejelentése kapcsán úgy aposztrofálta magát, mint az első olyan cég, amelyik spiking neurális hálós rendszerchipet dobott piacra az Akida Neuromorphic System-on-Chip (NSoC) formájában. A bejelentés a BrainChipet megerősíti vezető szerepében a mesterséges intelligencia-alapú nagyvállalati és rétegalkalmazási megoldásokat fejlesztő cégek között

Amikor a pont felkerül az „I”-re az IoT-ben

Ha ezt a cikket valamely online felületen olvassa, jó eséllyel cellás mobilhálózati internetes, Wi-Fi vagy ethernet hálózati kapcsolatot vesz hozzá igénybe. Jóllehet ezek a hálózathozzáférési megoldások a szórakoztatóelektronikában teljesen megszokottak, az Internet of Things (IoT) hálózati csomópontoknál már nem feltétlenül ez a helyzet. A szórakoztatóelektronikával ellentétben az IoT csomópontok nem végeznek szüntelenül e-mail szinkronizálást (de jó nekik!) és nem streamelnek nagyfelbontású videókat állandó jelleggel, ezért cserébe viszont nincs is szükségük arra a mérhetetlen sávszélességre, mint a szórakoztatóelektronikai eszközöknek

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény