Az amerikai Princeton University, Southern Methodist University, és a Rice University kutatóiból álló csapat jelentkezett a komoly áttöréssel. A projektről az Optica nevű tudományos szaklapban számoltak be részletesen. A szenzort mélytanuló algoritmust segíti abban, hogy könnyedén bekukkantson például egy sarok mögé.
A módszer lényege, hogy a lézer első körben egy olyan felületre irányul, ahonnan visszaverődve az eredetileg nem látható tárgyra vetül a nyaláb. Ezt követően a kamera azt figyeli, hogy onnan hová verődik tovább a fénysugár. A visszaverődő mintázatot aztán a mesterséges intelligencia veszi kezelésbe, és némi gondolkodás után kitalálja, mi is lehet a sarkon túl.
A neurális hálózatot a foltkép térbeli korrelációinak elemzésére trenírozták, hogy az képes legyen megbecsülni a rejtett tárgyról visszatükröződő fény mennyiségét, amiből aztán össze tudja állítani a vázlatát. A képalkotó rendszer kipróbálására a kutatók egy centiméteres betűkből és számokból álló feliratot helyezett el egy sarok mögött, a kamera pedig a 80 centire lévő falszakasz letapogatásával igyekezett kitalálni a feladványt. Ilyen sikerrel:
A fejlesztés jelenlegi állapotában azonban komoly korlátokkal működik. A legnagyobb megoldandó probléma a limitált felismerési képesség. A rendszer képes elboldogulni egy házszám, vagy rendszám leolvasásával, de nem képes arra, hogy embereket vagy autókat tudjon valós időben azonosítani. Pedig mindezek jól jönnének például az önvezető autók esetében, amelyek ekkor haladás közben képesek lennének a sarkon túl elhelyezkedő tárgyak, személyek érzékelésére is – hiszen ezáltal még biztonságosabbá lehetne tenni a robotpilóta működését.
Ami a felhasználási területeket illeti, egyáltalán nem csak a közlekedés számára lehet érdekes a projekt. A lehetséges érdeklődők között említhető a hadsereg, az orvostudomány, vagy éppen az űrhajózás. Például az égitesteket, meteorokat vizsgáló szondák egy ilyen rendszer birtokában képeket rögzíthetnének kráterek, barlangok belsejéről is.
