Amerikai koncepciók a világelsőségért
Tajvan, ahol a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója, a TSMC is működik, jelentős kereskedelmi többletet mutat az Egyesült Államokkal szemben. Trump elnök (aki szerint Tajvan ellopta a chipgyártást Amerikától) többször deklarált akarata az ilyen különbségek felszámolása, előjelének megváltoztatása. Az egyik eszközük ebben a harcban az óriási vámtarifák bevezetésével történő riogatás – ami időnként be is teljesedik. E politika egyik elemeként a múlt év szeptemberében Howard Lutnick, az USA kereskedelmi minisztere a NewsNation adásában arról beszélt, hogy Washington kívánatosnak tartaná a tajvani chipgyártás 50-50 százalékos arányú megosztását az Egyesült Államokkal. Ezt „elősegítendő” be is vezettek egy 20%-os vámot a tajvani félvezetőkre, amit nem sokkal később 15%-ra mérsékeltek.
A tajvani kormányzat akkoriban elutasította az amerikai koncepciót. Bár vállalták félvezető gyártó cégeik jelenlétének növelését az USA-ban, de világossá tették, hogy a kutatóközpontokat nem kívánják áthelyezni. Ugyanakkor felajánlották, hogy megosztanák tapasztalataikat egy megfelelő ipari klaszter kiépítésében, és segítik az amerikaiakat egy hasonló környezet kialakításában. A jelek szerint ez nem elégítette ki a tengerentúli partnereket. A Reuters beszámolója szerint februárban Lutnick ismét arról beszélt, hogy lehetetlen és logikátlan dolognak tartja, hogy „az összes félvezetőgyártás 80 mérföldre (130 km) legyen Kínától”. Szerinte ezt az ipari tevékenységet mindenképpen „vissza kell hozni” az Államokba. Célul tűzte ki, hogy a mostani kormányzati ciklus végére a csúcstechnológiás félvezetőgyártásban az amerikai piaci részesedés elérje a 40%-ot. Ennek érdekében el kell érni, hogy Tajvan teljes chip-ellátási láncának és termelésének 40%-át az Egyesült Államokba vigye. Úgy vélte, a függőségi-partneri viszony így is megmaradna a két ország közt, azonban a kontinentális Kína így nem nyerhetne teljes befolyást az ellátási lánc felett egy esetleges invázió esetén.
Lutnick a tajvani behozatalra kivetett vám 100 százalékosra emelésével fenyegetőzött, ha Tajvan nem fogadja el az amerikai akaratot. Ez az intézkedés azonban kétélű fegyver is lehet és kifejezetten érdekes következményekkel járhatna, hiszen más forrásból nem tud az USA megfelelő mennyiségű high-tech chiphez jutni. Óriási módon megdrágulnának a gazdasági és nemzetbiztonsági pioritásnak jelölt amerikai MI-fejlesztések, amelyek finanszírozása már most is komoly állami pénzekbe kerül – vagyis az intézkedés komolyan visszahatna az amerikai gazdaságra. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy sajtóhírek szerint az ipar áttelepítési koncepció megvalósításának költségei 500 milliárd dollárt tennének ki.
A fenyegetések dacára Cseng Li-csun tajvani alelnök világossá tette Washington számára, Tajvan soha nem vállalt kötelezettséget a chipgyártásnak az amerikai követeléseknek megfelelő arányú felosztására, nem tárgyalt erről a kérdésről, és nem is egyezett bele ilyen feltételekbe. Álláspontjuk szerint a gyártás bővülése jelentős részének továbbra is odahaza kell majd megtörténnie. Cseng elmondta, hogy Tajvan tudományos parkjait nem fogják áthelyezni, de Tajvan hajlandó megosztani tapasztalatait egy iparági klaszter építésében, és segíteni az Egyesült Államoknak hasonló környezet kialakításában. Ugyan-akkor ez nem zárja ki, hogy konkrétan is bővítsék jelenlétüket az Egyesült Államokban, valamint fokozzák ottani bevásárlásaikat. Ez utóbbira példa, hogy a szigetország már kötelezettségeket vállat 10 milliárd dollár értékű amerikai mezőgazdasági termékek (pl. szója, marhahús) vásárlására a következő négy évben.
A TSMC Amerikában terjeszkedne
Ami az amerikai chipgyártás felfuttatásában történő tajvani szerepvállalást illeti, a TSMC újabb üzemek építésébe fektet be Arizona államban, ezúttal 165 milliárd dollárt. Ugyanakkor a legújabb technológiák bevezetése az amerikai helyszíneken akár évekkel is elmarad a tajvani gyártástól, vagyis az amerikai megrendelőknek továbbra is közvetlenül Tajvanról kell importálniuk a legfejlettebb chipeket. Ennek a hátterében a szigetország kormányának iparvédelmi intézkedési állnak.
A TSMC arizóniai gyárának látképe
Fotó: BROSHOW4EVA ©Shutterstock
Tajvan a hazai ipar védelme érdekében az eddiginél is szigorúbb szabályozás bevezetésére készül. Jelenleg az a szabály, hogy a szigetországban kifejlesztett legmodernebb (azaz legkeskenyebb) csíkszélességeket nem lehetett külföldi gyárakban használni, csak az eggyel korábbi node-ok bevetését engedélyezték. Ezt a döntést a TSMC villámgyors amerikai terjeszkedését látva szigorítani szeretnék, ami azt eredményezi majd, hogy csak két generációval régebbi csíkszélességű technológiákkal lehet a Tajvanon kívüli üzemekben gyártani. Ez jelentősen visszavetheti a TSMC-nél jelenleg tapasztalható agresszív gyárépítési stratégiát.
A tajvani hatóságok ellenőrizni fogják, hogy a TSMC amerikai beruházásai megfelelnek az éppen hatályban lévő tajvani törvényeknek, ezzel is biztosítva azt, hogy Tajvan félvezetőipari fölénye változatlanul megmarad. Követelmény továbbá, hogy a cég kutatást és fejlesztést végző szakembereinek többsége Tajvanon dolgozzon, és ennek akkor is így kell maradnia, ha a vállalat a külföldi terjeszkedés részeként a szigetországon kívül is létesít kutatással és fejlesztéssel foglalkozó központokat. A mérnökök és a fejlesztők szigorú hatósági felügyelet alatt dolgoznak annak érdekében, hogy mind a szellemi tulajdon, mint a hardvertulajdon, mind pedig az emberi erőforrások biztonságban lehessenek.
Jelenleg a TSMC az N4 és az N5 csík-szélesség segítségével gyártja a különböző chipeket a Fab 21-es üzem első gyáregységében Arizona államban – ezzel szemben Tajvanon már a 3 nm-es osztályú csíkszélességű gyártás is elkezdődött. A jelenlegi állapot alapján a Fab 21 Phase 1 már most megfelel a bevezetés előtt álló N-2 szabályozásnak. Azonban ha 2027 folyamán a Fab 21 Phase 2 keretén belül be szeretnék vezetni a 3 nm-es osztályú csíkszélességek használatát, azt már nem tehetik meg, hiszen ez esetben csak egy generációnyi lemaradás lesz a tajvani vezető technológiához (1,6 nm) képest, nem pedig kettő.
