Jobs bemutatja az iPhone-t
Fotó: wikipedia
A Steve Jobs éra
Hazánkban nem kapott nagy figyelmet, hogy idén áprilisban volt a cég létrejöttének 50. évfordulója. Mint emlékezetes, egy garázsban alapította meg a vállalkozást Steve Wozniak és Steve Jobs (valamint Ronald Wayne – bár ő hamar kiszállt az üzletből). A státuszszimbólumnak számító termékeiről híres cég életében a sikereket időnként hatalmas hullámvölgyek váltották. Így például az 1980-as évek elején az IBM személyi számítógépek mindent vittek, a mikroszámítógépeivel addig élenjáró Apple a háttérbe szorult. 1985-re a vállalat furcsa helyzetbe került: a saját maga által alapított cég operatív vezetéséből kiszorult Jobs, aki ezután fel is mondott. Wozniak már korábban a háttérbe vonult. A John Sculley-féle új vezetés nem látta át a piacot, kapkodó intézkedések sora következett. Elkezdtek kísérletezni mindenféle eszközzel: piacra dobtak játékkonzolt (Apple Bandai Pippin), digitális fényképezőgépet (QuickTake), televízióval egybeépített Macet (Macintosh TV), sőt még egy ruhamárkát is indítottak, ami csak tovább rontotta a márka renoméját.
Minderre rátett egy újabb lapáttal a Microsoft. 1997-re a redmondiak a Windows 95-tel letarolták a világot, az Apple pedig a szakadék szélére került – a cég mindössze 90 napra volt a csődtől. Ekkor a vezérigazgatói székben Gil Amelio ült, aki nem látott más kiutat a szoftveres lemaradás leküzdésére, mint azt, hogy felvásárolják az időközben Steve Jobs által alapított NeXT nevű vállalatot – ezzel pedig a száműzött alapító is visszatért Cupertinóba. Neki „ideiglenes” vezérigazgatóként az első dolga az volt, hogy könyörtelenül kivégezte az addigi termékpaletta 70 százalékát. Ezzel egyidőben új termékek fejlesztése kezdődött el. Megjelent a teljesen új formavilágú iMac G3, amelyet később a digitális élet központjává tettek. Ennek fontos része volt a 2001-ben bemutatott iPod – no meg a 2003-ban indított iTunes zeneáruház.
2007. január 9-én Steve Jobs megtartotta élete legemlékezetesebb prezentációját, mellyel alapjaiban formálta át a mobilkommunikációt: „Ma három forradalmi terméket mutatunk be. Egy szélesvásznú iPodot érintőképernyővel. Egy forradalmi mobiltelefont. És egy áttörést jelentő internetes kommunikációs eszközt. Egy iPod, egy telefon, egy internetes kommunikátor… Értitek már? Ez nem három külön eszköz. Ez egyetlen készülék. És úgy hívjuk: iPhone.” Mindössze pár évvel később ez a paradigmaváltás elhozta az ekkor még piacvezető BlackBerry és a Nokia csődjét. Ezt követte 2010-ben az iPad, amely a táblagépek piacát teremtette meg a semmiből.
Tim Cook korszak
2011-ben Steve Jobs hasnyálmirigy rákban elhunyt. 35 év után a vezetést az a Tim Cook vette át, aki 1998-ban csatlakozott a céghez és kinevezése előtt a cég operációs igazgatójaként a gyártási és ellátási láncok tökéletesítéséért felelt. Sokan temették az Apple-t, mondván Cookból hiányzik a látnoki szikra. Azonban Cook egy pragmatikus, rendkívül hatékony üzletember, akinek a vezetése alatt az Apple egy stabil, diverzifikált, soha nem látott méretű profittermelő gépezetté és abszolút trendteremtővé vált.
Az ő nevéhez fűződik, hogy az Apple saját létesítményeiből külső partnerekhez került át a termékek gyártása. Szemléletmódja kissé szokatlan, de annál hatékonyabb volt: az Apple-t egy tejüzemhez hasonlította, ahol a termékeket „frissen” el kell adni; meglátása szerint a készletek felhalmozása „alapvetően káros”. Az ő vezetése alatt mutatták be például az Apple Watchot, amely egy pillanat alatt átvette az uralmat a globális órapiacon. Két évvel később pedig jött az AirPods, amely a vezeték nélküli fülhallgatók kategóriájában lett a sztár. A Mac számítógépekből száműzték az Intel processzorokat, és a sokkal hatékonyabb, saját tervezésű M-szériás chipekre váltottak. Emellett Cook eltolta a cég fókuszát a hatalmas árréssel dolgozó szolgáltatások (mint az Apple Music, az iCloud+ vagy az Apple TV) felé.
Tim Cook az Apple Watch 4 bemutatóján
Fotó: Apple Inc
Mivel a termékek iránti kereslet jelentős volt, az ellátási lánc pedig hatékony, az Apple abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy magas árakkal kínálhatta az eszközeit, miközben a költségek alacsonyak maradtak. Tevékenységének köszönhetően az Apple piaci értéke 2023. június 30-án a világon elsőként meghaladta a hárombillió dolláros mérföldkövet – ez a jelenlegi árfolyamon több mint egybilliárd (1015) forintnak felel meg.
2026 – új időszak kezdete
Az Apple Vision Pro bemutatásával a vállalat a kiterjesztett és virtuális valóság felé is nyitott, azonban a generatív AI robbanásszerű fejlődése teljesen váratlanul érte a cupertinóiakat. A 2024-ben bemutatott (és piaci sikert nem nagyon elért) Apple Intelligence minden lett, csak intelligens nem. Ráadásul az Apple nem csak azzal kapcsolatban állított valótlanságot, hogy pontosan mire lesz képes az alkalmazás, de azzal is megtévesztették a felhasználókat, hogy a fejlesztések mikortól lesznek használhatók. Később az iOS 18.2-vel és az iOS 18.3-mal újabb Apple Intelligence-alapú fejlesztések érkeztek az iPhone-okra, ez azonban még mindig messze állt attól, amit az Apple néhány hónappal korábban belengetett. A felhasználók pert is indítottak a cég ellen emiatt. A periratok rávilágítottak arra is, hogy az Apple ezt a megtévesztő kampányt tudatosan azért húzta fel, hogy leplezze lépéshátrányát a Big Tech vállalatok közötti AI-versenyben, főleg az OpenAI-jal és az Anthropickal szemben. Végül a cég létrehozott egy 250 millió dolláros (átszámítva 75-76 milliárd forintos) kártérítési alapot az amerikai vásárlók kártalanítására.
A fentiek miatt a cégvezetést sok kritika érte. Ugyan a részvényeik továbbra is magasan állnak, értékük nem emelkedett olyan ütemben, mint az MI-t határozottabban meglovagoló Alphabeté, Microsofté vagy Nvidiáé. Ilyen helyzetben változtatásra van szükség.
John Ternus és Tim Cook
Fotó: Apple Inc
Idén április legvégén kiderült: 2026. szeptember elsejétől az Apple vezérigazgatójából az Apple igazgatótanácsának ügyvezető elnökévé pozicionálják át Tim Cookot. Az igazgatótanács ügyvezető elnökeként továbbra is segíti majd a vállalatot. Utódja a vezérigazgatói székben a vállalat hardverért felelős alelnöke, John Ternus lesz – ő lesz a nyolcadik ember ebben a pozícióban. A döntéssel az igazgatótanács egyhangúlag egyetértett. Cook azt mondta Ternusról: „ mérnöki elmével, újító lélekkel és szívvel rendelkezik ahhoz, hogy feddhetetlenül és becsülettel vezessen (egy céget) … kétségtelenül ő a megfelelő személy, hogy a jövőbe vezesse az Apple-t.”
Bemutatkozik az Apple Siri AI
Mintegy búcsúzóul Tim Cook a június elején megtartott Apple WWDC26 fejlesztői konferencián bemutatott néhány változtatást az alkalmazásokban. Ezek közül a nemsokára várható iOS 27-ben a legfontosabb, hogy a 2011-ben indult, azóta teljesen elavult Sirit újragondolták, és ezt egy új névvel is kihangsúlyozzák: mostantól Siri AI. Ez képes arra, hogy a gépen tárolt levelezések tartalmával összefüggésben akár egy levelet is megfogalmazzon. A kereső a macOS esetében a Siri AI-t is elindíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy ez a keresés már igényli a mesterségesintelligencia-asszisztens közreműködését. A „write with Siri” egyénileg meg tudja tanulni, hogy hogyan kommunikál egy-egy ismerőssel, ami segítheti a jövőbeni üzenetek megfogalmazását. Ismeretes az is, hogy a Geminivel turbózzák fel az Apple Intelligence-et, amely szinte a teljes rendszerben elérhető lesz – de az eddigi, biztonságos módon, a készüléken végezve a számítások egy részét. Üröm az örömben, hogy első körben csak angolul lehet majd használni az új Sirit, ráadásul az Európai Unióban egyelőre nem lesz elérhető egyetlen funkciója sem.
