FőoldalÜzletMilyen lesz a villamosenergia-piac?
2016. január 22., péntek ::

Milyen lesz a villamosenergia-piac?

A villamosenergia-piacra az utóbbi években nagy figyelem irányult a világ minden országában. Milyen forrásból és mennyiért leszünk képesek ellátni a fogyasztókat elektromos energiával? Erre a kérdésre is kereste a választ az EnKon 2015 konferencia

Dr. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitkára nyitóelőadásában általánosságban ismertette a villamosenergia-piac helyzetét. Az elmúlt 110 év alatt a Föld lakossága több, mint 7,5-szeresére nőtt, a felzárkózni vágyó 5 milliárd ember fogyasztása 2035-ig körülbelül 20%-kal fog nőni, míg az USA-beli és az európai összfogyasztás valószínűleg stagnálni fog. Európában a fosszilis- és a megújuló energián alapuló energiatermelést is támogatják, a nagybefektetők viszont lassan kihátrálnak a fosszilis erőforrásokat használó erőművek építéséből és a megújuló energiaforrásokon alapulókat támogatják. Az ellátásbiztonság érdekében azonban a jövőben is meg kell tartani a gázos és a lignites erőműveket is, mert a megújulók által termelt energiát egyenlőre nem tudjuk megfelelően hosszú ideig tárolni. Sajnos Magyarországon manapság inkább az államvezérelt modell kerül előtérbe a piacvezérelt szabályozás helyett, így egyre nagyobb a piac torzulása, mind erőművi, mind monetáris szinten.

A bevezető előadás után az egységes európai piac szabályozási, kereskedelmi kérdései kerültek terítékre, hiszen a jogalkotási folyamatban elkészült szabályozás elemei sorra lépnek életbe, így a tagországok érintett hivatalainak és rendszerirányítóinak is fontos feladataik vannak ezügyben. A közös nyelv, meghatározások és szabályrendszer már eddig is nagy mértékben segítette a konzultációk során kialakított közös munkát. A piaci alapokon nyugvó rendszerben azonban a premizált megújuló forrásokból energiát termelő cégeknek is részt kell vállalniuk az ellátási kockázatokból, hogy megvalósítható legyen az elosztott rugalmas energiatermelés.

A délután az épületek energiahatékonyságról szólt, a résztvevők elsősorban arról alkothattak sokkal árnyaltabb képet, hogy a kötelező energetikai auditálás különböző lépcsőinek kihasználásával nemcsak egy feladatot tudhatnak le, hanem a tapasztalatokat felhasználva a legkisebb költséggel a legnagyobb eredményt érjék el az energiamegtakarítás területén.

A második nap délelőttje az erőművekről szólt. Milyen típusú, mekkora kapacitású erőművekre van Magyarországnak ma a közeli- és a távoli jövőben szüksége, hogy a lehető legkisebb áron termelje meg a fogyasztásához szükséges energiát. Európában a rendelkezésre állási díj megszüntetése, a megújuló forrású energiatermelés támogatásának piactorzító hatása, az alacsony széndioxid kvótaárak és az amerikai palagáz-forradalom miatt eső szénárak hatására a szénerőművek vették át a szabályozási feladatokat, a legmodernebb gázerőművek kerülnek napjainkban bezárásra, ami hatással van a ellátásbiztonságra is, hiszen egy széntüzelésű erőmű nem tud szinte azonnal indulni és elektromos energiát szolgáltatni, mint egy gázos. 2015-ben Magyarországon a nagyerőművi kapacitás 6,9 GW volt, azonban ezeknek az erőműveknek az átlagéletkora 27,5 év! A beépített teljesítőképesség és a rendelkezésre álló teljesítmény is folyamatosan csökken, 2022-re a nagyerőművektől már csak 5,3 GW teljesítményre számíthatunk, 30 éves átlagéletkor mellett. Mivel a gázos erőművek üzemeltetése egyre gazdaságtalanabbá válik, ezért nem is számíthatunk ilyen típusú nagyerőművi beruházásra hazánkban. A jelenleg előre látható beruházásokkal és Paks2-vel 2030-ra is csak a hazai felhasználás 50%-át tudjuk majd hazai nagyerőművi forrásokból fedezni. Így az importfüggőségünk növekszik, a szabályozási feladatokat pedig nálunk is a lignites erőművek és az atomerőmű veszik át. A rendszerirányítók feladatai sokkal szerteágazóbbak lesznek. Az okosmegoldásokkal, a helyi törpeerőművek hálózatba integrálásával, a fogyasztók termelővé válásával a teljes hálózat összehangolása komoly kihívás elé állítja majd a rendszerirányítókat.

Délután a megújuló energia szerepéről volt szó a hazai energiatermelésben. Az előadók és a konferencia-záró kerekasztal beszélgetés résztvevői hasonló álláspontra jutottak az ügyben, hogy a megújuló energiaforrásokat nem külön-külön kellene támogatni, hanem helyi- és kistérségi fejlesztések keretében a különböző energiaforrásokat egymást kiegészítve és nemcsak áramtermelésre, hanem például hőellátásra is használva sokkal energiahatékonyabb rendszerek hozhatók létre. A több szereplő miatt azonban nehéz az ilyen típusú projektek összehangolása. A hazai szabályozás átalakításával azonban segíteni lehetne az ilyen projektek elindulását és könnyebben tarthatóvá válik az európai uniós 2020-as megújulós célok tartása is.

A konferencián az iparág minden szereplője képviseltette magát és az előadások utáni beszélgetéseken, szakmai vitákon megismerték egymás álláspontját, kifejtették saját nézeteiket. Így – ha esetleg nem is sikerült meggyőzni a másik felet – legalább egy másik nézőpontból is megvilágíthatták az iparágat érintő fontos kérdéseket, elindulhat a párbeszéd a megoldás megtalálására.

A Nissan víziója az e-mobilitás elterjedéséről

A konferencia érdekes színfoltja volt a fogyasztói oldalról a Nissan PR és marketing menedzserének, Horváth Gergőnek az előadása a Nissan víziójáról, az elektromos autózásról és a gépjárművek elektronikai rendszereinek fejlődéséről. Az Európai Unióban eladott 44 ezer elektromos autó 25%-a Nissan Leaf, így a cég is sokat tett az élhetőbb városokért. A töltő-infrastruktúra magyarországi fejlesztésével – a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan minden Nissan kereskedésben ingyenes villámtöltő-pontot használhatnak a tulajdonosok – az autók hatótávolsága is növekszik, az állam szerepvállalásával, a szabályozó környezet megváltoztatásával pedig további elektromos autók vásárlására buzdítják a lakosságot.

EN: Milyen fejlesztések várhatók a Nissan elektromos autóiban a közeljövőben?

H.G.: A 360 fokos kamerával, a sávtartással és -követéssel már most is nagy segítséget kap a vezető az autótól. A Nissan célja saját fejlesztéseivel, hogy az autó kommunikáljon a környezetével, nemcsak a többi autóval, hanem a gyalogosokkal is. A jelenlegi kamerás rendszer továbbfejlesztésével és még több érzékelő jeleinek valósidejű feldolgozásával elkerülhető a balesetek nagy része. Az autó meg fogja tanulni a vezető stílusát, a szokásos döntéseit bizonyos szituációkban, így sokkal kényelmesebbé válik autonóm üzemmódban az utazás, hiszen az autó a saját stílusunknak megfelelően fog majd az úton viselkedni. Mobilinternetet használva az autó kommunikál majd a központtal is, így mindig a legfrissebb információk birtokában közlekedhetünk.

EN: Hogyan látja a magyar piacot az elektromos autók tekintetében?

H.G.: Az állam a szabályozással és a töltőpontok mihamarabbi elterjedésének segítésével tehet a legtöbbet. Ez a folyamat már el is kezdődött a zöld rendszám kiváltásának a lehetőségével. Jelenleg az elektromos autók elterjedésének a legnagyobb gátja Magyarországon a gyorstöltő-pontok hiánya. Elektromobilitás tekintetében Budapesten a legjobb a helyzet, itt indul egy 65 autós Nissan Leaf taxisflotta is, reményeink szerint beváltva a belefektetett bizalmat.

Kovács Péter

Az Elektronet magazin főszerkesztője...

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény