2023. július végén az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az európai félvezetőrendszerek gyártásának megerősítését célzó rendeletet, más néven a chipekről szóló jogszabályt az EU ellátásbiztonsága, ellenálló képessége és technológiai önállósága érdekében. Ahhoz, hogy a chipekről szóló európai jogszabály hatályba léphessen, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a rendes jogalkotási eljárás keretében meg kell vitatniuk a Bizottság javaslatát. Elfogadását követően a rendelet az EU egészében közvetlenül alkalmazandó lesz. A jogszabály főbb gondolati elemei a következők.
Az uniós szintű fellépés szükségessége
A közelmúltban keletkezett, az egész világot sújtó félvezetőhiány számos ágazatban gyárbezárásokhoz vezetett. Ez még nyilvánvalóbbá tette, hogy a korunkra jellemző összetett geopolitikai környezetben a globális félvezető-értéklánc milyen rendkívüli mértékben függ a piaci szereplők egy igen szűk körétől. Az Európai Bizottság a közelmúltban készített, chipekre vonatkozó felmérése alapján az ágazat azt várja, hogy 2030-ra megduplázódik a chipek iránti kereslet. Ez azt jelenti, hogy az európai ipar és társadalom számára folyamatosan nő a félvezetők fontossága. A növekvő keresletet azonban nehéz lesz kielégíteni, különösen a félvezető-ellátás jelenlegi válságának fényében.
Az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke felvázolta az európai chipstratégiára vonatkozó elképzelését, mely szerint közösen létre kell hozni a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelő chip-ökoszisztémát. Ennek részeként fejleszteni kell a gyártást, és össze kell kapcsolni az EU világszínvonalú kutatási, tervezési és tesztelési kapacitásait. (2020-ban 1 billió chipet állítottak elő világszerte, ennek csupán 10%-a származott az EU-ból.)
Európa technológiai vezető szerepének megszilárdítása
A jogszabállyal az EU kezelni kívánja a félvezetők hiányának problémáját, meg fogja szilárdítani az Unió technológiai vezető szerepét. Az EU több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást fog mozgósítani, és intézkedéseket fog bevezetni, hogy a tagállamokkal és nemzetközi partnereivel együtt felkészüljön az ellátási láncok jövőbeli zavaraira, előre tudja jelezni azokat, és gyorsan tudjon reagálni rájuk. A jogszabály konkrét céljai a következők:
- Európa kutatási és technológiai vezető szerepének megszilárdítása a kisebb és gyorsabb chipek fejlesztése terén.
- Olyan keret létrehozása, amellyel 2030-ra az EU gyártási kapacitása a világszintű termelés 20%-ára növelhető.
- A fejlett chipek tervezésével, gyártásával és csomagolásával kapcsolatos innovációs kapacitás kiépítése és bővítése.
- Mélyreható ismeretek szerzése a globális félvezető-ellátási láncokról.
- A szakemberhiány kezelése, új, tehetséges szakemberek vonzása az ágazatba, valamint a képzett munkaerő kialakulásának támogatása.
A törvény létrehoz egy válságreagálási mechanizmust is, melynek keretében az Európai Bizottság értékelni fogja az EU félvezető-ellátását fenyegető kockázatokat. A mechanizmus lehetővé teszi az EU számára, hogy sürgősségi intézkedéseket hajtson végre, például prioritásként kezelje a hiány által különösen érintett termékekkel való ellátást vagy közös beszerzést indítson.
A jogszabály célkitűzéseit segítő beruházások
A chipekről szóló jogszabály a következőket irányozza elő:
- Következő generációs technológiákba való beruházások.
- EU-szerte hozzáférés biztosítása az élvonalbeli chipekkel kapcsolatos prototípus-készítés, -tesztelés és -kísérletezés tervezési eszközeihez és kísérleti gyártósoraihoz.
- Az energiahatékony és megbízható chipekre vonatkozó tanúsítási eljárások a kritikus alkalmazások minőségének és biztonságának garantálása érdekében.
- A befektetők számára vonzóbb keret az európai gyártóüzemek létrehozásához.
- Az induló és növekvő innovatív vállalkozások, valamint a kkv-k tőkefinanszírozáshoz jutásának támogatása.
- A szakértelem, a tehetség és az innováció előmozdítása a mikroelektronika területén.
- A félvezetőhiányok és -válságok előrejelzésére és az azokra való reagálásra szolgáló eszközök az ellátásbiztonság garantálása érdekében.
- Nemzetközi félvezető-partnerségek kialakítása hasonló célokat követő országokkal.
A jogszabály várhatóan több mint 15 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást fog eredményezni. Ezek a beruházások ki fogják egészíteni:
- a félvezetőkkel kapcsolatos kutatást és innovációt segítő programokat és fellépéseket, így például a Horizont Európa és a Digitális Európa programot.
- a bejelentett tagállami támogatásokat.
A várakozások szerint a jogszabály végrehajtását 2030-ig összességében több mint 43 milliárd eurónyi szakpolitikai alapú beruházás fogja támogatni, amelyhez hasonló összegű hosszú távú magánberuházás társul majd.
Következő lépések
A tagállamok az ajánlással összhangban megkezdték az egyeztetési munkálatokat. Ez azért fontos, hogy még a rendelet elfogadása előtt átlássák a félvezető-értéklánc jelenlegi helyzetét az EU-ban, előre jelezzék az esetleges zavarokat, és korrekciós intézkedéseket hozzanak a jelenlegi hiány orvoslására. A félvezető-értéklánc szereplői a félvezető-riasztórendszeren keresztül idejekorán már most is bejelenthetik a zavarra utaló jeleket.
Az uniós jogszabály várhatóan kedvező környezetet teremt a félvezetőket gyártó beruházások számára Európában azáltal, hogy felgyorsítja az engedélyezési eljárásokat, biztosítja azok nyomon követhetőségét. Németország jelezte, hogy 20 milliárd eurót fog befektetni a chipgyártásba. Augusztus elején már be is jelentették, hogy a TSMC a szászországi Drezdában építi fel első európai gyárát. A szövetségi kormány hozzájárulása elérheti az 5 milliárd eurót. További információk szerint a Wolfspeed mellett az Intel is Németországban hozná létre új gyárát.
Számos szakértő szerint azonban az európai chipgyártásnak a tervezet szerinti növelése nem oldja meg a beszállítói kitettséget. A szakértők nem tartják egyértelműen elérhetőnek az EU 2030-ra kitűzött célját, mivel addigra az előrejelzések szerint a kereslet is megduplázódik, vagyis az európai termelőkapacitást a tervidőszak végére meg kellene négyszerezni.
Magyar reakciók
Bár Magyarországon chiptervezés vagy félvezetővéggyártás/tokozás jelenleg is folyik, az alapanyaggyártás sok évtizede megszűnt. Nemrégiben azonban a kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium chiphordozó kerámialapka K+F+I–projekt indítására irányuló javaslatát, így Magyarország is megkezdi belépését a félvezetőgyártás piacára. A kidolgozott, több fázisból álló kísérleti projekt szerint a gyártókapacitás már középtávon kiépíthető.
A kapacitások kiépítésének kialakítását a Kormány 1 milliárd forinttal támogatja.
A jogszabály tervezete elérhető: commission.europa.eu
