A stratégia létrejötte, célja
A hosszú távú stratégiát már 2021-ben jóváhagyta a kabinet, a dokumentum pontos szövegét azonban csak 2022 szeptemberében tette közzé az azóta megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). Bár a létrehozásának pontos körülményei nem ismertek, azonban egyesek tudni vélik, hogy már 2021-ben elérhető volt az interneten egy angol nyelvű, a TIM megrendelésére, skandináv közreműködéssel készült stratégiajellegű háttéranyag. Feltételezhetően ennek figyelembevételével készült el a stratégia, mert több közös vonás is található bennük: például mindkettőből egyaránt hiányzik pár, az elmúlt másfél évben elindult beruházás felsorolása (a Nice LMS váci gyára, a nyíregyházi W-Scope vagy a CATL).
Európai akkumulátorgyárak 2022 elején, forrás: IPCEI-batteries
A stratégia vezetői összefoglalója szerint a dokumentum célja kettős. Egyrészt a klímasemlegesség elérésének érdekében a karbonmentes villamos energia kiterjedt használatát támogató, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtése Magyarországon. Másrészt egy versenyképes nemzeti iparág kialakulásának elősegítése, ami hozzájárul gazdasági értéktermelésünk növeléséhez és újabb munkalehetőségek teremtéséhez. Összességében pedig: a stratégiában leírtak végrehajtása révén Magyarországot az európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává tenni.
A stratégia néhány főbb alapvetése
Magyarország az európai akkumulátortérképen ideális helyzetben van, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének, a cella- és akkumulátorgyártó létesítményekre fordított beruházásoknak, a nagy autógyártók jelenlétének és kiterjedt beszállítói iparának. Hazánk – Németország után – már ma is az európai lítiumionakkumulátor-gyártás egyik legnagyobb központja. 2016 óta összesen több mint 1900 Mrd Ft-nyi beruházás és csaknem 14 ezer munkahely jött létre akkumulátoripari működőtőke-befektetések eredményeként! E pozíció megtartásához és erősítéséhez minőségi ugrásra van szükség: a „Magyarországon gyártott” termékről át kell térni a „Magyarországon fejlesztett” termékekre.
Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia címlapja, forrás: TIM
Az anyag SWOT-analízise szerint a létrehozandó magyarországi akkumulátor-értéklánc erőssége a támogató kormányzati környezet, a számos külföldi szereplőt magában foglaló akkumulátorgyártó-ipar, illetve az akkumulátorok elterjedt alkalmazása és integrációja. Kedvezőek a lehetőségeink az akkumulátor-alkotóelemek ellátása területén, főként az újrahasznosítási erőfeszítések növelése, valamint a Kárpát-medencében bőségesen előforduló, lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyek kihasználása által.
A MOL vizsgálatai szerint hazánk rendelkezhet lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyekkel, így a jövőben képessé válhat legalább a belső kereslet kielégítésére, és szerepet vállalhat az akkugyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállításában. Ez környezetvédelmi szempontból jóval előnyösebb, mint más bányászati technológiák. Ráadásul a magyarországi kinyerés beruházási költségét nagyban csökkenti, hogy a felhagyott kőolajkutak vizéből lítiumot lehet kinyerni, így nincs szükség új kutak fúrására. A geotermikus kinyerés egyetlen árnyoldala, hogy lítium-karbonátot eredményez – szemben a jelenlegi gyártásban elterjedt lítium-hidroxiddal –, vagyis további átalakítási folyamatra van szükség a gyakorlati felhasználáshoz.
Az erősségek, lehetőségek közé sorolja többek között az anyag az előremutató, politikai kötelezettségvállalásokba foglalt kormányzati támogatást, az elismert OEM-ek és erős ipari, beszállítói bázis meglétét, az akkumulátoros energiatároló rendszerek integrációjában és alkalmazásában szerzett tapasztalatot, a növekvő igényt a telepített energiatároló alkalmazások iránt. A koncepció megvalósulása magával hozhatja az akadémiai szektor és az ipar kapcsolatának erősítését, a hazai ipar megerősítése és összefogása növeli az értéklánc mentén történő együttműködések erősségét.
Gyenge pontnak és kockázatnak tekinthető a mélyreható stratégiai nemzetközi együttműködések alacsony foka, gyengék az egyetemektől a vállalatok felé történő technológiaátadás folyamatai, hazánk lemaradt az élenjáróktól a legújabb akkumulátortechnológiai kutatások terén, a megvalósult közvetlen külföldi tőkebefektetések helyi ökoszisztémába történő alacsony fokú beépülése, a külföldi működő tőke által létrehozott vállalatok végrehajtó jellegűek, hiányzik az önálló terméktervezés, a stratégiai döntéshozatalra országon belül nem kerül sor.
További problémának tekinthető a minőségi munkaerő elvándorlása, az erős regionális verseny, illetve az, hogy a magyar ipar átalakulása nincs összhangban az európai autóipar változásának sebességével.
A stratégia jövőképe
A fent vázolt helyzetelemzés alapján a hosszú távú koncepció formáját öltő stratégia jövőképe olyan magyar akkumulátor-értéklánc létrejöttének támogatása, amely magas magyar hozzáadott értékű szolgáltatásokra és termelésre, valamint a nemzetközi és nemzeti szereplők közös értéktermelésére épül. Az európai ökoszisztémába ágyazódva elköteleződik a környezetileg és társadalmilag fenntartható akkumulátorgyártás mellett. A végső cél: Magyarország legyen az európai akkumulátor-értéklánc egyik központja!
A stratégia céljai, forrás: TIM
A koncepció a jövőképet 6 célkitűzésen keresztül kívánja elérni. Ezeket szó szerint idézzük.
- Hozzájárulás a közlekedés dekarbonizációjához az akkumulátorok széles körű használatával, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásához megfelelő villamosenergia-tároló kapacitás biztosításával
- Az akkumulátorhasználatra irányuló fenntartható megoldások az energiaellátási, közlekedési és ipari ágazatokban.
- Versenyképes és fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtése Magyarországon
- Az akkumulátor-értéklánc minden területét lefedő, magyarországi szereplők részvételével megvalósuló intézkedések révén erős piaci hálózat létrehozása.
- Versenyelőny biztosítása erős magyar K+F+I-kapacitás megteremtése által
- Kutatás és fejlesztés előtérbe helyezése a magyar akkumulátor-értékláncon belül, hozzájárulván egyúttal Magyarország európai szinten elért innovációs teljesítményének javításához.
- Akkumulátor-értéklánc munkaerő-szükségletének biztosítása
- Az akkumulátor-értékláncban erős és képzett munkaerő szükséges a foglalkoztatási lehetőségek fenntartásához és fejlesztéséhez az elektromos energiára épülő és digitalizált társadalomra való áttérés során.
- Akkumulátor-alapanyagok a fenntartható gazdaság és ipar körforgásában
- Az alapanyagoknak az akkumulátorgyártás számára történő kinyerése, újrahasznosítása és többszöri (újra)felhasználása értéket és üzleti lehetőségeket teremt a fenntartható és körforgásos gazdaságra való átmenet során.
- Nemzetközi együttműködés erősítése
- A stratégiai partnerségek, valamint a nemzeti és regionális együttműködés fejlesztése az európai akkumulátor-értékláncban erős pozíciókkal rendelkező magyar akkumulátorklasztert hoz létre.
Minden egyes célkitűzéshez több pontból álló intézkedési terv is készült.
Van, aki másként látja
Győrffy Dóra professzor, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága elnöke, a Corvinus Egyetem oktatója a Közgazdasági Szemle 2023. márciusi számában tette közzé a magyar akkumulátorgyártási ambíciókról szóló 29 oldalas tanulmányát. Az ő – számításokkal alátámasztott – álláspontja szerint kifejezetten káros Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá tenni.
Győrffy Dóra cikke
Úgy ítéli meg, hazánkban nem állnak rendelkezésre az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok (lítium, grafit, kobalt). A gyártáshoz sok vízre van szükség, amiből ma már nincs elég Magyarországon. A 2022-es aszály különösen az Alföldet sújtotta, azt a vidéket, ahová az eddigi legnagyobb akkumulátorgyárat akarják felépíteni. Az iparág kifejezetten energiaigényes – Magyarország ebben sem dúskál, az energia nagy részét már most is importáljuk. Földgáz kell a szárításhoz, ami fontos része a gyártásnak, és rengeteg áram a különböző folyamatokhoz. Győrffy szerint Paks jelenlegi termelésének a negyedét vinné el a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár – miközben a hazai áramszükséglet jó 30 százalékát külföldről kell behozni – és az arány évről évre növekszik.
Amire még szüksége van az akkumulátorgyáraknak, az a nem túl magasan képzett munkás. Ilyenből már alig van Magyarországon. A gödi akkumulátorgyárban 2020-ban 3594 ember dolgozott, köztük csak 1859 volt magyar. A többiek már akkor is vendégmunkások voltak, 1566 ukrán és 115 koreai.
Az anyag összefoglalójában Győrffy így fogalmaz: „Az elmélet és az empirikus eredmények összevetése alapján a tanulmány legfontosabb következtetése, hogy a magyar akkumulátorstratégia a voluntarista állami beavatkozások révén az ország komparatív hátrányait erősíti fel, ami a klasszikus szocialista iparfejlesztésre emlékeztet, és így a következményei is megjósolhatók: a gazdaság többi szektorának súlyos lemaradása és környezeti pusztítás.”
Reményeink szerint a magyar gazdasági és műszaki szakemberek, döntéshozók olyan konszenzusra jutnak e kérdésben is, amely mindannyiunk közös hasznát szolgálja.
