FőoldalÜzlet2018 jó év volt, de nem mindenkinek
2019. április 30., kedd ::

2018 jó év volt, de nem mindenkinek

A KSH gyorsjelentései szerint 2018-ban az ipari termelés volumene 3,6%-kal volt nagyobb, mint 2017-ben. A feldolgozóipari termelés 27%-át képviselő járműgyártás kibocsátása 9,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A közútigépjármű-gyártás volumene 26%-kal nőtt, ugyanakkor a közútijármű-alkatrész gyártásáé 4,7%-kal csökkent. (Ez utóbbi azért is szomorú, mert jónéhány elektronikus jármű részegységet gyártó céget is ide sorolnak.) A másik legnagyobb, a feldolgozóipari termelés 13%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17,9%-kal nőtt. A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása 35, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 67%-kal bővült. A feldolgozóipari export egy év alatt csak 0,9%-kal emelkedett. Az exportértékesítés több mint felét ugyanez a két alágazat adta. A feldolgozóipari export 35%-át képviselő járműgyártás exportvolumene 2,2%-kal csökkent, ellenben a második legnagyobb, 16%-ot kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 6,6%-kal bővült

Az iparág tehát megint jó évet zárt hazánkban. A jó hírek mellett azonban rosszak is érkeztek. A múlt év idevágó témájú sajtóhíreiből szemezgettünk…

A legnagyobb magyarországi bukás

2018. legnagyobb hazai bukásáról idén januárban értesülhettünk: 66 év után befejezte termelését az elektromos háztartási készülékeket, világítástechnikai eszközöket gyártó Szarvasi VasFémipari Zrt, aminek következtében 400 ember maradt munka nélkül.

Szarvasi VasFémipari Zrt.

A bukást a cég egy lábon állása okozhatta: túlságosan egy vásárlóra (az IKEA-ra) építettek, amelynek minőségi kifogásai támadtak. Az IKEA szerint a szarvasi céggel 20 éven keresztül dolgozott együtt a svéd cég, azonban az IKEA számára a legfontosabb a vásárlók elégedettsége, ezért a vállalat inkább úgy döntött, hogy megszünteti az együttműködést. Pedig tavaly tavasszal még ünnepélyes keretek között mutatták be azt az új technológiát, amellyel az IKEA megrendeléseit tervezte teljesíteni a szarvasi vállalkozás. Majd pár hónappal később gondok jelentkeztek: kiderült, hogy a terveket nem tudják megvalósítani, nagyon sok selejtes darab jön le a gyártósorról. Az ügyhöz tartozik még, hogy 2018 nyarán különböző fejlesztésekhez 752,3 millió forintos támogatást kaptak a Pénzügyminisztériumtól, amit így vissza kell majd fizetni.

A Zrt magával rántotta a szombathelyi Helios Világítástechnikai Kft.-t is, ugyanis a Szarvasi és a Helios tulajdonosi köre közös. A közös tulajdonosi kör és a közös menedzsment miatt a szarvasi gyár által felvett hiteleket a szombathelyi Helios Kft.-re is ráterhelték, és ez okozta a Helios végét is. A Helios Világítástechnikai Kft.-t 1992-ben alapították a Helios Világítástechnikai és Kerámia Vállalat jogutódjaként. Fő tevékenysége villamos világítóeszközök gyártása volt, 80-90 embernek adott munkát, de beszállítóin keresztül 350-400 embert érint a megszűnése.

Az Apple egy kicsit mellényúlt

Míg 2017-ben leginkább a cég operációs rendszereinek, vagyis az iOS és macOS problémáitól volt hangos a média, addig 2018-ban leginkább egy hardver, a júliusban bemutatott új csúcs MacBook Pro borzolta a kedélyeket. Az akár bruttó bő 1 milliós forintos árcédulával is elérhető 15 hüvelykes modell az első tesztekben csúnyán elvérzett, a vékony notebook hűtése ugyanis képtelen volt kezelni a borsos felárért kérhető Intel Core i9 processzor hőtermelését. Az elégtelen hűtés miatt az alumíniumház huzamos terhelés mellett 40 Celsius fölé forrósodik, ezt követően pedig bekapcsol a hatmagos processzor hővédelme, amely alaposan megvágja az órajelet, illetve ezzel együtt a rendszer teljesítményét.

Az Apple-nek nagyjából két hétre volt szüksége a hiba javításához, amelyet a macOS High Sierra egy alverziójába csomagolva juttatott el az érintett gépekre. A vállalat állítása szerint a kellemetlenséget egy apró, ám annál kínosabb malőr okozta, a notebookok firmware-éből ugyanis kihagytak egy digitális kulcsot, amely miatt az energiamenedzsment nem működött megfelelően.

Az Intel már rosszabbul járt

A chipgyártó mindjárt 2018 elején szembesült a nagy problémával, a januárban kirobbant Spectre/Meltdown sebezhetőségi botránnyal. Ez a probléma ugyan a gyártók széles körét érinti, azonban a piaci részesedés nagysága miatt az Intel volt a bonyodalmak legnagyobb elszenvedője. Bár az Intelt titokban már korábban tájékoztatták egyes nagy felhasználók a processzorok spekulatív végrehajtásán alapuló támadhatóságról, a chipgyártótó intézkedés helyett először inkább csak el akarta kenni a dolgot. A cég közleménye sok szót nem vesztegetett a felhasználók informálására, látszólag nem volt a vállalatnak hivatalos becslése a teljesítményvesztésre, és azt is csak hallgatólagosan ismerte el, hogy a hiba igenis lehetőséget ad az adatok kiolvasására.

Meltdown/Spectre

A felhasználói panaszáradat közepette az Intel beismerte azt, hogy az általa első körben kiadott javítás komoly problémákat hordoz, instabillá, kiszámíthatatlanná teheti a rendszer működését és váratlan újraindulásokat produkál. Egyúttal a vállalat megkérte a PC-gyártókat, hogy a mikrokód-frissítést tartalmazó új BIOS/UEFI-verziókat vonják vissza ideiglenesen, amíg a megfelelően tesztelt kiadás meg nem érkezik. Szerencsére az év közepére ez is megérkezett.
2018 elején derült ki, hogy a 2017-ben beharangozott 10 nanométeres gyártástechnológia még tovább csúszik. A vállalat azóta elbocsátott elnök-vezérigazgatója, Brian Krzanich egy áprilisi megszólalásában bevallotta, hogy túllőttek a célon a technológia specifikációval, az eljáráshoz párosított elvárások túl agresszívnek bizonyultak, a fejlesztőcsapat végül képtelen volt ezeknek eleget tenni. A cég végül inkább lazított a specifikációkon, így kerülhetnek majd piacra értékelhető minőségű és mennyiségű 10 nanométeres Intel processzorok, valamikor az idén.
A baj nem jár egyedül: elsőként szeptemberben látott napvilágot a hír, hogy az Intel gyártókapacitása nem tudja kielégíteni a vevői igényeket. Ennek az az oka, hogy nagyjából egy időben nőtt meg minden fronton a 14 nanométeres lapkák iránti igény. A 10 nanométeres technológia említett problémái miatt a vállalatnak szinte az összes processzorát, az új generációs lapkakészletek egy részét, valamint az iPhone-ok rádiós modemeit is 14 nanométeres technológiával kell legyártania, ráadásul ez utóbbit több tízmilliós darabszámban. A kapacitásprobléma miatt a vállalat nem tudta maradéktalanul kiszolgálni a piac igényeit, illetve maximalizálni forgalmát, amelyből végül többek között a konkurens AMD tudott profitálni.

Az IoT biztonsággal is baj volt (és még mindig van)

Évek óta nem telik el úgy hét, hogy ne bukkanna fel egy újabb, routereket vagy más IoT eszközöket támadó botnet, vagy épp ne találnának súlyos biztonsági réseket valamelyik népszerű eszközön amelyeket a gyártó jó eséllyel soha nem foltoz be. Tavasz környékén a Satori botnet támadott meg egy sor D-Link modellt, egy jó két éve ismert sebezhetőségre támaszkodva, majd a nyáron a MikroTik routerekből is több százezer vált kriptobányász zombivá. Novemberben fedezték fel az UPnP biztonsági rést, amelyet kihasználva egy botnet több mint százezer eszközt fertőzött meg. Ide sorolhatjuk még a Tapplock indiegogós okoslakatot is, amely bár ujjlenyomat leolvasás alapján működik, de nem csak egyszerűen feltörhető, de még el is navigálja magához a potenciális tolvajokat.

A Tapplock belső szerkezete

Sokan bíztak a gyerekkövető órákban, de kiderült róluk, hogy nem nyújtanak biztonságot. A jellemzően olcsó, SIM-kártyával és GPS-szel ellátott eszközöket a szülők vásárolják, hogy távolról is követni tudják fiatal gyerekeik pozícióját, üzenetet küldjenek nekik vagy épp meghallgassák, mit csinál gyerekük – az eszközök nullához közeli biztonsága miatt azonban mindezt illetéktelenek is könnyűszerrel megtehetik. Rengeteg eszköz esetében illetéktelenek is egyszerűen követhetik vagy akár le is hallgathatják a viselőt, mivel a kutatók szerint ugyanazt a rossz minőségű kódot használják fel. A Pen Test Partners szakértői képesek voltak közel valós időben követni az óra pozícióját, hanghívást kezdeményezni az eszközzel, egyoldalúan belehallgatni az óra által rögzített hangokba, hangüzenetet küldeni a viselőnek, akár az eszközön beállított, jóváhagyott kontaktokat is megkerülve hamis híváskijelzéssel, a viselő így azt hiheti, a bejövő hívás vagy üzenet a szüleitől érkezik. A kutatók emellett egy sor érzékeny információt is be tudtak gyűjteni a viselő gyermekről, beleértve annak fényképét, nevét, születési dátumát, nemét, szülei telefonszámát, de még testsúlyát és magasságát is. A sérülékenységeket tartalmazó, kifejezetten gyerekeknek szánt, forgalomban lévő órák száma világszerte a 3 milliót is meghaladhatja.
A dologban hab a tortán, hogy egyes bigott mohamedán országokban egyesen a feleség mozgását, tartózkodási helyét kontrollálják a hithű férjek hasonló eszközökkel.

Mobiltelefon vonalon is voltak bajok

Tavalyra ígérték, de csak 2019-ben mutatták be a régóta ígért hajlítható kijelzőjű okostelefont. Ezek azonban egyelőre még csak egyfajta koncepcióként vannak jelen a piacon: ha mégis akarnánk venni egyet, gyakorlatilag biztosan nem fogunk. Ugyanis 6-700 ezer forintos árcédula lóg le róluk, ezért egyelőre csak a leggazdagabb sznobok körében jelenthetnek komoly presztízst ezek az eszközök.
Évek óta sok szó esik a vezeték nélküli töltésről, mégis még mindig csak szűk körben terjedt el – sőt még a drágább készülékek dobozában is találunk hagyományos töltőt. A középkategóriás készülékek esetében pedig ne is álmodjunk ilyen funkcióról. Mindennek talán az az oka, hogy a fejlesztés eredménye nem elég látványos: a készülék e tulajdonsága nem látható már messziről. Így aztán nem lehet vele villogni, akkor meg minek költeni rá?

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény