FőoldalRendszerintegrátorLazán kezelik a gyártók a CE-jelölést
2013. május 14., kedd ::

Lazán kezelik a gyártók a CE-jelölést

Még ma is sok anomália lelhető fel a villamossági termékek forgalmazása körül az európai piacon. A gyártó cégek egy része ugyanis meglehetősen lazán kezeli a termékbiztonsággal összefüggő uniós direktívákat és az ehhez kötődő elvárásokat. Magyarországon pedig mindezek az ismeretek még mindig nem alkotják szerves részét legalább a mérnökképzésnek – sorolja Zsákai Zoltán, a TÜV Rheinland InterCert Kft. háztartási eszközök osztályának vezetője

— Úgy tudom, az európai piacon már csak olyan villamossági terméket lehet forgalomba hozni, amin megtalálható a termékbiztonságot garantáló CE-jelölés. Erre az uniónak vannak megfelelő szabványelőírásai, direktívái. Mi ezzel a probléma?

— Az európai piacon való forgalmazáshoz valóban elengedhetetlen az európai konformitás, francia rövidítése után a CE-jelölés. Kell még egy ehhez kapcsolódó megfelelőségi nyilatkozat, amit mellékelni kell a termékhez és amivel a gyártó kijelenti, hogy a terméke minden uniós direktívának és szabványnak megfelel. A piacra vitelhez szükséges harmadik dolog a műszaki dokumentáció, ami egyebek mellett tartalmazza a tervezési számításokat, a felhasznált anyagok, alkatrészek jegyzékét stb. és egy igazoló riportot arról, amit a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatban tett. Az utóbbi területen tudnak segíteni a cégeknek az olyan intézetek, mint amilyen a TÜV Rheinland is. Ők tudnak pl. független tanúsítványt adni a műszaki dokumentációhoz. Így nem a gyártóra hárulnak az ezzel kapcsolatos tesztek, és az intézetek leveszik a válláról a termékbiztonsággal kapcsolatos felelősséget is.

Ez így rendben is lenne, ha a dolgok így működnének. Néhány gyártó azonban úgy akar piaci előnyre szert tenni, hogy feltünteti ugyan a termékén a CE-jelölést, a megfelelőségi nyilatkozatot is kiállítja, csak az ehhez szükséges vizsgálatokat nem végzi el teljeskörűen.

— Mennyire gyakori ez a jelenség?

— Egyáltalán nem ritka: volt a gyakorlatunkban olyan tapasztalat, hogy egy adott termékcsoport bevizsgálásánál a szóban forgó árucikkek 70 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. Ismert a hasonlat, hogy a CE-jelölés olyan, mint az autózásban a forgalmi engedély, enélkül nem ülhetünk be a járművünkbe, miközben a gépkocsik műszaki állapota egymástól igen eltérő lehet. Az ugyanakkor a nagy különbség, hogy a járműveknél pár évenként van kötelező műszaki ellenőrzés, míg a CE-jelölt műszaki cikkeknél nincs ilyen, tehát nagyon fontos a kifogástalan megfelelőség a piacra kerüléskor. Szerencsére a gyártók nem tisztességes része annyira azért nem felelőtlen, hogy emiatt nagyszámú baleset vagy haláleset következne be, egyszerűen csak nem kellő komolysággal veszik figyelembe az előírásokat. Ez pedig azért is komoly anomália, mert az Európai Unióban az egyik legfontosabb alapelv a versenyegyenlőség. Márpedig, ha valaki felelősséggel viszonyul a szabványokhoz, az többletköltséggel jár, és így az ezt figyelembe nem vevőkkel szemben hátrányba kerül. Az ilyen módon szerzett piaci (ár)előny tisztességtelen.

Ez nagyon komoly dilemmája a piacnak, ezért mi arra szoktuk biztatni a tisztességes gyártókat, hogy ha már költöttek arra, hogy a biztonságot megvizsgáltassák, akkor üzenjék is meg a piacnak, hogy ezt egy független céggel tették. Ilyenkor kerülnek rá a termékekre a tanúsítóintézetek termékbiztonsági jelölései.

— Azt gondolom, a helyzeten segíthetne a fogyasztóvédelem és a tudatos vevői magatartás: hogy állunk ezzel Magyarországon?

— Nálunk még közel sem olyan tudatosak a fogyasztók, mint pl. Németországban. Ott nagyon erős a fogyasztóvédelem, Európában talán a legerősebb. Nálunk — tisztelet a ritka kivételnek — mindent felülír az alacsony ár, az akciók. Egyébként nagy kár, hogy nincs Magyarországon egyetlen igazi fogyasztóvédelmi lap sem, mint amilyen egykor a Nagyító vagy a Teszt Magazin volt.

— Mit kellene tenni?

— Nagyon komoly feladata lenne ebben a közoktatásnak, de legalább a felsőoktatásnak, hogy azok a művelt fők , akik kikerülnek ezekből az intézményekből, tisztában legyenek saját elemi érdekeik érvényesítésével. Visszatérve az árakra, hosszabb távon sokszor az olcsóbb termék bizonyul drágábbnak. A minőségi termékek ugyanis tényleg jobban összeszereltek, jobb anyagokból készülnek, ami hosszabb élettartamot garantál. A márkás termékeknél többletszolgáltatást is kaphat a vevő, sokszor időn túl is érvényesítheti a garanciális jogait, ha mégis elromlana a készülék.

— ... feltéve, ha a márkát forgalmazó hazai kereskedő is így gondolja, és nem hajtja el az ügyfelet, mert nehézkesnek tartja a visszáruzást, vagy a gyártóval kötött szerződése eleve nem teszi ezt lehetővé.

— A jó márka ennek is utánanyúl. A vevő ilyen esetben is megpróbálkozhat azzal, hogy közvetlenül megkeresi a márkagyártót, jelzi a panaszt, amit a legtöbb esetben orvosolnak is valamilyen módon.

— Visszatérve az előbbi kérdésre, mit tehet az oktatás a helyzet javítására?

— Ide kívánkozik egy elég elszomorító tapasztalat. Hiába ismert, hogy 2004, vagyis az uniós csatlakozás óta Magyarországon is megváltozott feltételekkel kell a villamossági termékeknek a piacra kerülniük, ehhez képest azt tapasztaljuk, hogy a frissdiplomás villamosmérnök-kollégák gyakorlatilag minimális, vagy inkább semmilyen képzést nem kapnak az uniós szabályozási rendszerből. Elég nonszensz, hogy úgy kerülnek be egy céghez, mondjuk, éppen tervezői munkára, hogy fogalmuk sincs, milyen műszaki előírásokat kell figyelembe venniük.

— És mi a helyzet a Távol-Keletről érkező termékekkel?

— Két évtizeddel ezelőtt még tényleg rettenetes volt a helyzet ezen a téren. Van is egy érdekes történetem ezzel kapcsolatban. Amikor a kínaiak rájöttek, hogy Európában nem boldogulnak a CE-jelölés nélkül, hát fogták és egyszerűen rátették azt olyan készülékekre is, amelyek mögött messze nem voltak meg az uniós elvárások. Amikor pedig „a csalást" számon kérték rajtuk, azt válaszolták: ez nem hamisítás, náluk ez a jelölés egyszerűen azt jelenti, hogy Chinese Export.

Azt is el kell azonban mondani, hogy az elmúlt húsz évben nagyon sok minden történt Kínában, ahol időközben gyártókapacitást keresve maguk a nagy márkák is megjelentek. Maguk az ottani gyártók is egyre jobban felismerték, hogy ha piacon akarnak maradni, muszáj a jelölés mögé rakni a minőséget is. Ezzel együtt még így is marad jócskán a nem megfelelő termékekből, lásd az időnként nálunk is felbukkanó karácsonyfaégő-sorokat, egyéb veszélyes kis háztartási eszközöket.

— Magyarországon kevés műszaki terméktanúsítási feladata akadhat a TÜV Rheinland InterCert Kft.-nek, hiszen kevés az ilyen jellegű, saját terméket gyártó cég...

— Az igaz, hogy a hazai villamos ipar ipari bázisát ma elsősorban azok a cégek alkotják, amelyeknek a központja nem Magyarországon van. Ide sorolhatók a nagy szerződéses villamos ipari gyártók, vagy a márkagyártók helyi egységei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itt csak az összeszerelés, szervizelés folyna. Számos multinak van itt erős fejlesztőbázisa is, mint például az Electrolux, a GE, a Robert Bosch stb. A végterméket pedig velünk vizsgáltatják be, és szerzik meg hozzá a szükséges tanúsítványokat. Ők tartoznak a legnagyobb hazai megrendelőink közé.

— Változott-e, s ha igen, milyen irányban a villamos ipari termékekkel kapcsolatos uniós szabályozás?

— Öt évvel ezelőtt egy mosógépet a gyártónak még csak két szempontból kellett megvizsgáltatnia: az egyik, hogy villamosságbiztonsági szempontból minden rendben legyen. A másik: az EMC, az elektromágneses kompatibilitás is rendben legyen, vagyis a készülék működés közben ne okozzon rádiófrekvenciás zavart, a szomszéd például tudjon nyugodtan tévézni.

Az utóbbi években a biztonsági követelmények mellé bevonták az energiatakarékosságot. Ez az úgynevezett ErP-direktíva (Energy related Product), amelyiknek a szellemében az utóbbi két évben már 13 termékre jelentek meg energiafogyasztási limitek. Ez nem azonos az energiacímkével, az is fontos, de csak tájékoztatási szerepet tölt be. Európában például hűtőkészülékeknél nem lehet A jelölésnél rosszabb energiahatékonysági mutatóval megjelenni a háztartási készülékek piacán. Ennek nagyon komoly gazdasági és környezetvédelmi üzenete van: az előbbi, hogy jó gazdasági elvárás energiával takarékoskodni, az EU 2020-ig ezzel mintegy 370 terawattóra energiát akar megtakarítani, aminek nyomán nem kell majd annyi erőművet építeni; utóbbi, hogy csökkenhet a környezetet, klímát terhelő szén-dioxid-kibocsátás. Azt vesszük ugyanakkor észre, hogy ez az üzenet sem érkezik meg a gyártók egy részéhez. Továbbmegyek: idén január elsejétől van egy újabb elvárás, az RoHS (Reduce of Hazardous Substancies) direktíva, ami a veszélyes anyagok felhasználásának csökkentését, vagy megszüntetését szeretné elérni Európában.

— Ezeknek a direktíváknak a betartását senki sem ellenőrzi?

— Jó kérdés. Az egész rendszer az önbevalláson alapszik. Az Európai Unió megfogalmazta az elvárásokat, azok betartatását — szúrópróbaszerűen és a kapacitásaik szerint — a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek végzik. Látható módon a piaci szabályozások folyamatosan szigorodnak. Közös érdekünk lenne — gyártóké és fogyasztóké —, hogy minden, forgalomba kerülő termék maradéktalanul megfeleljen a rájuk vonatkozó szabályozásoknak.

A TÜV Rheinland InterCert Kft. honlapja

Kovács Péter

Az Elektronet magazin főszerkesztője...

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény