Gyakorta olvashatunk híradásokat arról, milyen csodákra képes ez a technika. Ezt a cikket a téma iránt fogékony döntéshozóknak szánom, a lehetőségek mellett a korlátokat is megemlítve. Mivel gyakran kell közreműködnöm olyan előkészítő anyag összeállításában, ahol a javasolt megoldást a pillanatnyilag alkalmazott gyakorlattal vetik össze, a költséghatékonyság javulásának okán, kitérek erre az aspektusra is

Röviden a technológiáról

A rádiófrekvenciás azonosítás, mint a neve is sugallja, egy leolvasóeszköz és egy adathordozó eszköz között rádióhullámokat használ azonosítóadatok továbbítására.
Az adathordozó lehet saját áramforrással rendelkező aktív és a leolvasó által létesített rádiófrekvenciás erőtérből táplálkozó passzív eszköz. Mindkettőben nemfelejtő memória-áramkör tárolja az adatokat. Belátható, hogy az aktív eszköz saját energiaellátása révén nagyobb távolságra tud adatot küldeni.

Élettartamszempontok
Az aktív eszközök korlátozott ideig, 1-4 évig képesek működni, majd ártalmatlanítani kell őket, mint fokozottan veszélyes elektronikai hulladékot (telep!). A passzív elven működő eszközök élettartamát a nemfelejtő memória-áramkör élettartama korlátozza, ez a technika jelenlegi állása szerint legalább tíz év.

Hatótávolság

Az aktív adathordozó 10 méter feletti távolságról kommunikál, a leolvasóegység viszonylag egyszerű rádióvevőt tartalmaz. Jellemzően 868 MHz vagy 2400 MHz körüli frekvenciákon működik, törvényben szabályozott rádiócsatornákon. A passzív adathordozók a hatótávolság szempontjából már többfélék. A 125 kHz-en működő ún. LF eszközök jellemzően 3... 10 cm távolságra juttatják el az adatokat. A 13,5 MHz kijelölt sávban működő HF eszközökre a 3...5 cm átviteli távolság a jellemző. UHF eszközök számára a 868 MHz sávot jelölték ki az EU-ban. Itt akár 10 m kommunikációs távolság is elérhető.

Árkérdések
Legolcsóbbak az LF passzív eszközök, valamivel költségesebb a HF-technika, hasonló az UHF passzív adathordozó ára, és legdrágábbak az aktív adathordozók. Ugyanakkor a leolvasó ára az UHF esetén a legnagyobb, az LF és a HF olvasó hasonló költséget jelent, az aktív rendszer olvasója az UHF és a HF passzív közé esik árban.

Térerő

Fel kell hívnom a figyelmet egy fontos tényre. A rádiófrekvenciás eszközök jó működéséhez akadálymentes átvitel szükséges. A rádiójelek fémen és vezetőképes anyagokon csak erősen csillapítva, vagy egyáltalán nem jutnak át. Az olvasó antennája, vagy az adathordozók beépített antennája közelében szintén kerülendők a rádiófrekvenciásan árnyékoló anyagok. Minél kisebb méretű az adathordozó (és az antennája), annál kisebb a várható olvasási távolság. Hasonlóan a leolvasóantenna méretei is befolyásolják ezt a paramétert. Az UHF olvasók többnyire irányított lap-antennát alkalmaznak. A HF és LF olvasókban ún. keretantennát, vagy antenna­tekercset találunk.

"On Metal"

Ez a kifejezés olyan adathordozókra vonatkozik, amelyek antennája egy hátsó reflektálófelülettel, vagy az erővonalakat gyűjtő fóliával van kiegészítve, és így jelromlás nélkül fémfelületre szerelhetők.

Memóriaméret
Az adathordozók nemfelejtő memóriája lehet csak olvasható, vagy írható és olvasható. A tárolható adat mennyisége is igen eltérő, 100 bit alatti mérettől 4096 bit méretig változó. A választáskor a feladat alapján lehet dönteni.

Alkalmazások tekintetében csak a költségvetés és a fantázia szab határt. A kezdeti rendszereket - csak olvasható kártyákkal - főleg beléptetésre, munkaidő-nyilvántartásra használták. A mai termékválasztékra alapozva árukövetés, automatikus leltározás, vagyonvédelem, személyek és tárgyak mozgásának regisztrálása, szerviznapló vezetése, elektronikus menetjegy és bérlet, szolgáltatások nyújtása előre fizetett, vagy utólag számlázott konstrukcióban egyaránt lehetséges. Az adathordozók rendkívül változatos formában készülnek. UHF és HF adathordozókat öntapadós címkeformátumban is kaphatunk, de korong, kártya, karkötő, plomba és LF-hordozó esetén még bőr alá beültetett változat is használatban van. A várható előnyök és kiadások mérlegelésével csak akkor érdemes foglalkozni, ha már sikerült technikailag működőképes alternatívákat összegyűjteni. Csak a rendszerszintű költségek és megtakarítások összevetése ad korrekt eredményt. A kiolvasott adatok kezelése informatikai hátteret feltételez, ami nélkül nem sok hasznát vesszük a keletkező információnak. Ez is beruházás, nem csak az eszközök beszerzése. Vannak olyan tényezők is, mint pl. az emberi hiba elkerülése adatkezeléskor, ami nehezen számszerűsíthető előny, de alapvető fontosságú lehet egy folyamatban.
Ajánlott szakirányú ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező konzulens bevonására ebbe a munkába, gyakran helyszíni modellkísérletekre is szükség lehet.

A Macro Budapest Kft. honlapja