A globális elképzelések szerint az 5G alacsony és magas frekvenciatartományokban egyaránt elérhető lesz. Az ugyanakkor tény, hogy a legnagyobb, akár 10 Gbps adatátviteli sebesség csak magas tartományokban érhető el, 30 GHz és 300 GHz között. Ebben a tartományban viszont olyan rossz a rádióhullámok terjedése, hogy egy sima üvegajtó is blokkolja a jelet. Mindeközben a 600 MHz-es tartományban folyamatos marad az adatátvitel, ott viszont keskenyebb a sáv, nem érhető el nagy sebesség. A blokkolást a mellékelt gif is érzékelteti.
Mindezért a T-Mobile USA műszaki vezérigazgató-helyettese, Neville Ray azt írta egy vállalati blogon, hogy a milliméteres hullámhosszú frekvenciaspektrumot csak a sűrűn lakott városi területeken fogják használni, valamint azokon a helyeken, ahol sokan gyűlnek össze, például stadionokban (ez az USA-ban ötvenezer fő körüli nézősereget jelent). Összességében: a milliméteres hullámhosszú frekvenciatartomány esetén a technológia nem alkalmas arra, hogy nagy területeken gazdaságosan folytonos 5G lefedettséget biztosítson, viszont nagysebességű- és nagy kapacitású hálózatok kiépítését teszi lehetővé a városi csomópontokon kívül akár vidéki helyszíneken is, például ipari parkokban a magas sebesség/kapacitás kulcsfontosságú az önálló automatizált rendszerek vezeték nélküli üzemeléséhez.
Megnyugtatásul: idehaza annyiban más a helyzet, hogy a frekvenciapályázatok az alacsonyabb tartományokra fókuszálnak, például a 700 MHz-es és a 3,5 GHz-es tartományra, amelyekkel az országos lefedettség növelhető. A 3,5 GHz-es tartományban akár 1,5 gigabit per másodperc is reális lehet, ezt ráadásul egy bázisállomás körülbelül 500 méteres körzetében biztosítani lehet. Az USA-ban bevezetett milliméteres hullámhosszon működő szolgáltatás pedig valószínűleg inkább gyárakban és ipartelepeken lesz elterjedt.
