FőoldalÜzletHol kötnek ki az EU-s országokban kidobott elektronikai eszközök?
2019. február 11., hétfő ::

Hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott elektronikai eszközök?

Magyarország volt az egyedüli, ahonnan a leadott és titokban megjelölt, már nem működő elektronikai cikkek közül egyik sem került ki az Európai Unión kívülre

Az MTI híradása szerint a „Bázeli Akcióhálózat” (BAN) két évig tartó nemzetközi kutatását itthon a Greenpeace Magyarország munkatársai és aktivistái segítették. Ők 2017 augusztusában 17 db elektronikai cikket, képernyőket, asztali számítógépeket adtak le Budapest környéki és tatabányai gyűjtőpontokon. Az átvételi helyek között voltak elektronikus hulladék leadására kijelölt hivatalos gyűjtőpontok és kiskereskedelmi egység is. A nálunk megjelölt eszközök mind az Unión belül maradtak, a nemzetközi helyzet azonban nem ilyen megnyugtató. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot.

Az Európai Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6%-át exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. Ha ezt a 6%-os arányt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi 352 477 tonnányi e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak.

A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen 5 jogsértést. Az innen származó kütyük Afrikáig jutottak. Emellett Olaszország, Németország, Spanyolország, Írország és Lengyelország szintén részt vettek a fejlődő országokba irányuló e-hulladék-exportban. A BAN munkatársai el is mentek néhány célállomásra, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták.

Jim Puckett, a BAN igazgatója úgy véli, hogy nagyon komoly hibákat tártank fel a veszélyes elektronikai hulladékok kezelésében. „Az EU-nak úgy kell biztosítania az európai lakosság és a környezet egészségét, hogy közben nem mérgez meg más kontinenseket” – mondta Jim Puckett. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért. Ezzel szemben az EU azt állítja, hogy folyamatos erőfeszítéseket tesznek a körkörös gazdaság megvalósítására, amely felelősségteljesen működik, és kiküszöböli a rendszerből való kiszivárgást.

Forrás

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Led technológia

Led technológia

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény