A nemzetközi szervezetnek 22 tagállama van. Az egyes államok erejét, pénzügyi és szellemi erőforrását meghaladó kezdeményezések összehangolását végzik. Itt dolgozzák ki és hajtják végre az európai űrkutatási programokat. A tagsággal megnyíltak a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó programokban, pályázatokban való részvétel kapui a magyar vállalkozások előtt. A tagság előnyei multiplikátor-hatással térülnek meg. Az ESA tagállamai átlagosan a GDP 0,048 százalékát fektetik űrtevékenységbe, s a befektetett összeg a nemzetgazdasági szintjén 4,5-6,2-es szorzóval térül meg 10 éves időtartam alatt.
A kormány szerint a tagság konkrétan olyan előnyökkel jár, mint a magyar versenyképesség, a gazdaság növekedése, a magasan képzett szellemi tőke megtartása, az exportmérleg javítása. Cél az is, hogy a csúcstechnológiát képviselő iparágban minél jobban fejlődjön a kis- és középvállalkozói szektor és minél több munkahely jöjjön létre.
A politikában tapasztalt Brüsszel-Moszkva iránykeresés a kozmoszipari együttműködésekben is jellemzi a magyar kormányt. A párizsi székhelyű ESA mellett hasonló feladatokra szövetkezik az oroszokkal Magyarország. Idén február elején jelent meg az a kormányhatározat, amelyik az orosz-magyar együttműködésről szól az űrkutatás és az űripar területén. A munka előkészítésével Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, illetve Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert bízták meg. A pénzt pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell előteremtenie. Idén 192 millió forintot kellett e célból átcsoportosítani a büdzsében. A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy a hosszú távú forrásokról is gondoskodni kell, mégpedig a 2018-as költségvetéssel kezdődően, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében. Ennek azonban nem találni nyomát az előterjesztésben. Ott az űrtevékenységgel összefüggő kiadások címzettjeként kizárólag az ESA intézménye szerepel.
