Több mint 1000 mérnök a vállalatcsoportnál
Maga az evopro Kft. 2001-ben alakult az evopro group vállalatcsoport első tagjaként. A tagvállalatok székhelyei Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia és Törökország területén találhatóak, a vállalatcsoport mérnökeinek létszáma meghaladja az 1000 főt. A budapesti székhelyű nemzetközi mérnökirodában mintegy 250 villamos-, gépész- és informatikusmérnököt foglalkoztatnak.
Még csak egyéves volt az eredetileg WLC Kft. néven indult vállalkozás, amikor is részvételükkel sikeresen üzembe helyezték a müncheni repülőtér 2-es termináljának csomagszállító rendszerét. 2004-től a dubai repülőtérhez kapcsolódóan gépészeti tervezéssel bővült a vállalat tevékenységi köre. Ebben az évben kapott a cég először megbízást postai logisztikai területen, a Royal Mail London melletti központjában. 2005-ben az angol postai projekt folyományaként bízták meg először az irodát informatikai hálózatokkal kapcsolatos szolgáltatások ellátására. 2006-ban változtatták meg a nevüket evopro Kft.-re. Ugyanez évben lépte át a cég létszáma a 100 főt. 2007-ben az evopro Kft. a Hankook gumigyár építése kapcsán teljesített először fővállalkozásban villamos szerelőipari tevékenységet, illetve ekkoriban sikerült megszerezniük a Siemens Solution Partner és a Microsoft Gold Partner minősítéseket. Az elért eredmények sorába tartozik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér csomagszállító rendszerének teljes villamos, gépészeti és vezérlési tervezése és fejlesztése. Napjainkra elmondható, hogy a világ valamennyi jelentős repterének csomagszállító központjaiban volt már munkájuk. Világszínvonalú tudással rendelkeznek e téren: ma már kisebb repterek számára komplett szolgáltatást is kínálnak a tervezéstől a beüzemelésig.
A cégnél végzett kutatási-fejlesztési tevékenység egyre jelentősebb mértékűvé vált, ezért 2008 óta külön ágazatként, profilként kezelik. Automatizálási, informatikai fejlesztési, de még gyógyszerkutatási programozói feladatokat is végeznek. Mérnöki szolgáltatásokat nyújtanak, így előny, ha egy-egy projekthez sokféle tudással rendelkező mérnökök közül tudnak válogatni. Korábban ilyen feladatokkal a multikat keresték meg, mert róluk joggal feltételezték, hogy képesek lesznek összeszedni a szükséges tudással rendelkező embereket — de ez most már Magyarországon is lehetséges.
A következő jelentős lépést a 2012. év hozta, amikor is a vállalat innovációs pályázati támogatással innovatív tömegközlekedési eszközök fejlesztésébe kezdett.
A recesszió dacára is növekedés
Bár az utóbbi években sem az uniós, sem pedig a magyar gazdaság nem tartozik a világ legjobban fejlődő térségei közé, maga az evopro nem panaszkodhat. Míg 2010-ről 2011-re az árbevételüket 31%-kal tudták növelni, a dolgozók létszámát is egynegyedével sikerült bővíteni.
Nem véletlen hát, hogy a Figyelő 2011. évre vonatkozó, a magyar gazdaság meghatározó szereplőit rangsoroló TOP200-as összeállítása szerint a legeredményesebb feltörekvő cégek rangsorában a 48., míg a legsikeresebb feltörekvő cégek között a 8. helyet sikerült megszereznie a cégnek. Ezek után nem is csodálkozhatunk azon, hogy munkatársainak névjegyén a logó mellett a sokat sejtető „it's possible!" mondat olvasható...
A cégnél az elektronikai fejlesztés új szegmensnek tekinthető, azonban a rövid előélet dacára is kifejezetten sikeres. Saját fejlesztésű sínhőmérő és dinamikus tengelyterhelés-mérő, illetve jármű-diagnosztikai rendszereket alkotnak — nem csak a MÁV számára. Az orosz Sinara-Siemens vállalat részére vállalt vasúti járművezérlési fejlesztés kapcsán az evopro mérnökei az eddig Németországban végzett munkákat októbertől Jekatyerinburgban is folytatják.
A nemzetközi piacon tudással és megbízhatósággal, nem pedig az árral tudnak versenyezni. Ezt jól példázzák a Siemens számára végzett teszteléseik. Először megversenyeztették őket egy indiai céggel, India ugyanis a kiszervezett mérnöki munkák fellegvára. Csakhogy ott gyakran egy-két hónap elteltével már más csapat dolgozott ugyanazon a munkán, olyan gyors a fluktuáció. Az evoprónál sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb a munkakörnyezet, ezért hosszú távú üzleti kapcsolatok tudnak kialakulni.
Nem csak a cég vezetői, de a kutatók és fejlesztők is azt vallják, hogy „minden lehetséges", csak akarni kell! Ennek a hozzáállásnak a gyümölcse a már említett új koncepció, az innovatív tömegközlekedési eszköz, azaz a plug-in-hybrid, illetve teljesen elektronikus hajtású busz, trolibusz fejlesztése. A szakértők folyamatosan monitorozzák a fejlődési kilátásokat, keresik az új, sokat ígérő kitörési pontokat. A piaci lehetőségeket egyre jobban megismerve így jutottak el annak felismeréséhez, hogy már most óriási igény van új, innovatív, a világban is versenyképes autóbuszra. Saját finanszírozásban nekivágtak a projekt alapjainak lerakásához, arra törekedve, hogy a kívülállók ne csak fantáziát, de potenciális lehetőséget is lássanak az ötletben. Amikor már megvoltak az alapok, európai uniós pályázatot adtak be. Sikerült 400 millió forintos támogatást elnyerniük, amihez önrészként további 400 millió forintot tettek hozzá.
Legújabb profil: a komplett elektromos hajtás
Bár ma még léteznek magyar buszgyártó cégek, azonban ezek különböző kihívásokkal küzdenek. Az evopro-nak egy dologban lépéselőnye van hozzájuk képest: kizárólag csak a fejlesztésre koncentrálhatnak, nem kell aggódniuk az eladatlan buszok miatt. A mérnökiroda tehát nem egy buszt, hanem egy rendszert fejleszt, rengeteg újítással, amelyeket szabadalmakkal védenek le. Tisztában vannak azzal, hogy nem minden egyes újítás lesz sikeres, nem mindegyik válik termékké, de ez az innováció természetes velejárója.
Járműcsaládot fejlesztenek a midibusztól a csuklós buszig (beleértve a trolibuszt is). Mintegy legószerűen, elemekből építkezve. A legóépítési móddal a különböző vevői igényeknek megfelelő flexibilitást biztosítják. A rugalmasság a hajtásrendszerre is vonatkozik, azaz a jövőbeli busz dízel-, hibrid-, elektromos üzemű is lehet. A ma ismert elektromos buszok hátránya, hogy egy meglévő alvázba építik be az akkumulátorokat, ezáltal az elektromos motornak óriási tömeget kell mozgatnia. A tervezett elektromos buszban ettől eltérő megoldásokat alkalmazva sikerül lecsökkenteni az önsúlyt. A fejlesztések során elsősorban a Magyarországon jelen lévő, közel 40 nemzetközi és magyar cég termékeiből építkeztek, így a tervek szerint összességében 70 százalékban magyar hozzáadott értékű járműcsalád jöhet létre. A rugalmasság a hajtásrendszerre is vonatkozik, lehetővé téve így az elektromos, a dízelvagy akár a cseppfolyósgáz-üzemeltetést is. Az új buszok versenyképességét növelheti, hogy a saját szabadalmaknak köszönhetően, jelentősen csökkenthetők a gyártási és az üzemeltetési költségek. Az elsősorban kínai akkumulátorokkal felszerelt első jármű karosszériái 2013 tavaszáig készülhetnek el, az EU-s típusengedéllyel rendelkező prototípus pedig az év második felére.
Beszélgetésünkhöz csatlakozott Mészáros Csaba úr, a vállalatcsoport vezetője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Tagozatának elnöke is, aki megosztotta velünk gondolatait a munkahelyteremtésről. Véleménye szerint az a mérnöki munkával kezdődik, egy mérnök a tevékenységével sok magyar munkahelyet képes létrehozni. Ha nincs ipar, gyártás — magyar mérnök sem lesz. Ez messzire vezet, például oda, hogy magyar műszaki felsőoktatás sem lesz. Az egyetemeket, főiskolákat ugyanis nemcsak az állam finanszírozza, hanem különböző cégek, vállalatok is, amelyek megbízásokat adnak az oktatási intézményeknek, és azok így tudják világszinten tartani magukat. Ma ezek a megbízások nagyon hiányoznak. Először piacot kell teremteni a képzett munkaerőre, majd a képzést az igényekhez alakítani. Az evopro nemzetközi tapasztalatai alapján elmondható, hogy a magyar mérnöki szürkeállomány minden téren megállja a helyét. Éppen ezért a vállalat a jövőben is szakmailag kiemelten támogatja a magyar mérnökképzést, és mutat példát más piaci szereplőknek is.
„Németországban ötvenezer mérnöki álláshely betöltetlen, s nekünk az ottani fizetésekkel kell versenyeznünk, miközben a megrendelők kelet-európai árakat várnának el tőlünk" — tette hozzá Bodnár úr, majd folytatta: — „Eddig álljuk a sarat, de egyre nehezebben, óriási a nyugat-európai cégek részéről a nyomás. Megfelelő stratégiával viszont a világszerte tapasztalható mérnökhiány miatt nagy növekedés elé nézhetnek a hozzánk hasonló irodák. Jó hír, hogy a mérnöki szakokat erősítik a hazai felsőoktatásban. Nekünk is folyamatosan vannak nyitott pozícióink."
