FőoldalArchívumA kínai és indiai fiatalok átalakítják a Vállalati Információs Technológiát
2010. február 19., péntek ::

A kínai és indiai fiatalok átalakítják a Vállalati Információs Technológiát

Az Accenture tanulmány továbbá megállapítja, hogy a millenniumi (Y) generáció Nyugat-Európában lemaradozik.A Kínában és Indiában működő vállalatok és szervezetek globális kompetitív előnyt ragadnak meg a fiatal dolgozók és diákok erősségeit kihasználva. Az Accenture új tanulmánya szerint a világban e fiatalok a vállalati információs technológia legintenzívebb használói

A kutatás egy felmérésen alapul, melyet a világ 13 országában több mint 5000 diákon és fiatal dolgozón hajtottak végre. A kutatás megállapítja, hogy a 14-17 év közötti Y-generációból kikerülő diákok és pályakezdők segítségével a technológia gyakorlati alkalmazása megugrott Kínában és Indiában, szemben Nyugat-Európával, ahol a millenniumi generáció úgy érzi, hogy a technológia túl sok időt emészt fel.

Amerikai (Brazília, Kanada és az Egyesült Államok), ázsiai és csendes-óceáni (Japán és Ausztrália) millenniumiak eközben pozitívan állnak hozzá a technológiához, de nem ugyanolyan szinten, mint a kínai és indiai fiatalok.

A kutatás egy hasonló tanulmányt követ, amelyet az Accenture egy évvel ezelőtt adott ki és csak az Egyesült Államokra fókuszált.

"A demográfiai elmozdulás a "baby boom" generációtól a millenniumiak felé lehet egyrészt rémisztő vagy másrészt üdítő - talán mindkettő kicsit - de nem elhanyagolható", mondta Gary Curtis, az Accenture technológiai stratégiai vezető tanácsadója. "A hordereje jelentős: azok a vállalatok és szervezetek, akiknek nem sikerül megragadni az évezredi viselkedést, kockáztatják az új alkalmazottak megtartását és vonzását, miközben az információs technológia innovációjának hiánya miatt a kompetitív előnyeik szétesését figyelhetik meg."

A tanulmány pár fontosabb részlete:

  • A kínai millenniumiak rendkívül sok időt töltenek a virtuális világban a munkahelyen és a magánéletben egyaránt, főleg a valós-idejű kommunikációs eszközöket használva. A fiatal kínai munkaerő átlagosan hetente majdnem 34 munkaórát tölt technológia kommunikációs eszközökön, szemben a majdnem 11 órás világbeli átlaggal.
  • Szabadidős tevékenységként, a kínaiak hetente átlagosan 14,8 órát töltenek videojátékokkal (szemben a 3,4 órás világátlaggal), 5,1 órát internetes vásárlással (szemben az 1 órás világátlaggal), és 5,3 órát a virtuális világban (szemben a 0,4 órás világátlaggal).
  • A francia, belga, holland és olasz millenniumiak nagy hányada úgy gondolják, hogy a technológia túl sok időt emészt fel. A negatív hozzáállás Nyugat-Európában az effektív technológiához való hozzáférés hiányából adódhat, mivel ezen országok Y-generációjának 18-21%-a válaszolt úgy, hogy hozzáférésük van a megfelelő technológiákhoz a munkahelyükön.

A tanulmány további részleteit az accenture.com/millennials oldalon találja.

Határtalan trend
A kutatás úgy találta, hogy az új technológiák alkalmazásánál a határok nem számítanak. Országtól függetlenül a millenniumiak egyértelműen meghaladják a vállalati IT határait. A kutatás szerint elvárják, hogy a saját technológiájukat és eszközeiket használjak, mintsem a munkaadó által biztosítottakat. Már az e-mail használat is változik. Míg az idősebb millenniumiak globálisan heti 6,8 órát töltenek átlagosan munkához kapcsolódó e-mailek írásával és fogadásával, a náluk fiatalabb már dolgozó millenniumiak csupán 4,2 órát töltenek hetente e-mailekkel.

Hasonlóan, globálisan a már munkáltatott millenniumiak 45%-a azt mondta, hogy használnak közösségi oldalakat a munkahelyen, akár meg van tiltva, akár nem. Hasonló trend vonatkozik a vállalati IT politikára. Akár a tudatosság hiányától, akár a megvetéstől, globálisan a millenniumiak kétharmada (66%) nem ragaszkodik a hasonló politikákhoz.

További megállapítások:

  • A kikérdezett millenniumiak 29%-a úgy nyilatkozott, hogy nem tudja van-e hasonló politika a vállalatuknál;
  • 17%-kuk szerint a munkáltatójuk nem adott ki ilyen politikát;
  • 11% szerint bármilyen politikát is adott ki a vállalatuk, azt túl nehéz megérteni;
  • 9% nyilatkozta azt, hogy minimum a kollégákkal való kommunikáció közben munkahelyi vagy ügyfél információt fog megosztani közösségi oldalakon, függetlenül bármilyen politikától;
  • 37% szerint a csúcstechnológia fontos szempont a munkavállaló kiválasztásánál;
  • Az indiai millenniumiak 72%-a, az Egyesült Államok-beli millenniumiak 52%-a és a kínai millenniumiak 45%-a nyilatkozta azt, hogy a szervezet csúcstechnológia-használata fontos szempont akkor, amikor arról döntenek hol dolgozzanak.

Ezenfelül, a millenniumiak többet tesznek annál, minthogy kifejezik csalódásukat a munkáltató által biztosított technológiával kapcsolatban; sokan kikerülik a vállalati politikát és olyan külső eszközöket és alkalmazásokat telepítenek és használnak, melyeket jobban kedvelnek. Például 39% válaszolta, hogy olyan mobiltelefonokat használnak, amelyeket a munkáltatójuk nem támogat munkához kapcsolódó tevékenységeknél. A jelenség gyakori ugyanúgy, mint az azonnali üzengetés (33%) és a közösségi hálózatok (43%) illetéktelen használata.

Itt a folyamatosan kapcsolatban álló millenniumi generáció 7 tagja magyarázza el saját szavaiban a technológia preferenciáik mögött rejlő érvelést.

Vállalati jelentőség
A változó demográfia által kreált dinamika feldolgozása a vállalat számára egyfajta zsonglőrködés. Egyrészt, a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a millenniumiakhoz, ugyanakkor a régi dolgozók igényeit is ki kell elégíteniük, miközben továbbra is fontos szempont az adatvédelem.

Szigorú hierarchiával és beilleszkedési kultúrával rendelkező vállalatok és szervezetek különösen sebezhetőek, mondta Curtis. Fokozatosan nehezebb lesz számukra vonzani és megtartani a fiatal tehetségeket, akik szükségesek az új technológia bevezetéséhez, amik egyre gyorsabban átváltoztatják a versenyszférát.

"Azt látjuk, hogy keletkezik egy beilleszkedési szakadék"
, mondta Curtis. "A non-konformista vállalatok felismerik, hogy a millenniumi generáció megváltoztatja a munkahelyi információs technológia alapjait. E vállalatok változással reagálnak, még inkább hozzájárulva a szakadék növelésére köztük és a hajthatatlan versenytársaik között".

A tanulmányról
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi millenniumiak - a beérkező munkaerő - technológia vezérelte kultúrája miként fog hatni az IT szervezetek jövőbeli döntéseire, az Accenture online kvantitatív kutatást végzett. A kutatásban körülbelül 5600 14-17 éves fogyasztó vett részt 13 országból*, beleértve Észak-, Dél-Amerikát, Európát, Ázsiát és a Csendes-óceánt. Minden 14-17 év közötti válaszadó minimum befejezte az általános iskolát, és minden 18-27 év közötti válaszadó minimum középfokú végzetséggel rendelkezik. A kutatásban részt vevő válaszadók magukban foglalták az iskolában tanulókat és a pályakezdőket, és ezen alcsoport véletlenszerű mintáját reprezentálják, nem az általános fogyasztói csoportot. A kutatás az Accenture folyamatban lévő Nagy Teljesítményű IT kutatói program része, amelynek célja az IT-n belüli magasabb teljesítmény eléréséhez szükséges kihívások és mozgatórugóinak megértése.

További cikkek a Gazdaság rovatból

Legnagyobb elektronikai cégeink hozzájárulása a GDP-hez

Az Avnet a top 200-ban az amerikai "zöld listán"

Befagyasztott IT-büdzsék és létszámstop

A globalizáció és az új technológiák az üzleti modellekben

Nyereséges a Siemens

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény