FőoldalÜzletMagyarország új kulturális fővárosa: az ön otthona
2015. július 02., csütörtök ::

Magyarország új kulturális fővárosa: az ön otthona

„Okosodnak" a magyar háztartások. A tavalyi adatokhoz képest 50 százalékkal többet költöttek idén a magyarok tanulásra, mint tavaly, ami jelzi az online edukációs tartalmak iránti igény villámgyors növekedését. 42 százalékkal több magyar fizetett online (streaming) televíziós tartalomért, valamint egy átlagos napon, egy átlagos magyar több mint egy órát használta a táblagépét, ami több mint négyszeres emelkedés a 2014-es átlag 14 perchez képest.

A Samsung nyilvánosságra hozta a Techonomic Index 2015 kutatásának legfrissebb eredményeit, amelyek bemutatják, miként viszonyulnak a magyarok a modern technológiához, hogyan használják annak eszközeit. A második alkalommal készült felmérés a Samsung eddigi legnagyobb európai fogyasztó kutatása, amelyet 18 országban, 18 ezer ember megkérdezésével végeztetett el azzal a céllal, hogy megismerje a fogyasztói szokásokat, vásárlási szándékokat az elektronikus eszközök és háztartási gépek piacán.

Az idei kutatás legérdekesebb tanulsága, hogy a magyarok számára az otthon sokkal többé válik, mint pusztán egy hely, ahol étkeznek, pihennek, alszanak. Az otthon egyfajta személyes kulturális univerzum, a munka, a tanulás és a szórakozás központja, ahol szeretteikkel tartják a kapcsolatot, de emellett szellemileg is feltöltődnek a világból szerzett inspirációk révén. Mindez a modern technológiának köszönhető. Az egyik legjellemzőbb adat a kutatásból, hogy 2015-ben 19 eszközzel - hárommal több, mint tavaly - rendelkezik egy átlagos magyar háztartás, vagyis a magyar otthonok tovább „okosodnak".

Online gyarapítjuk a tudásunkat

A kutatásból kiderült: az online tartalomért fizetők közül minden második háztartás rendszeresen költ edukációs tartalmakra, ami 10 százalékpontos növekedés a tavalyi 41 százalékhoz képest. A megkérdezettek egyharmada pedig legalább hetente egyszer tölt le tanulással kapcsolatos tartalmat, szemben a 2014-es 20 százalékkal.

A technológia a tudás gyarapításának egyik legfőbb eszközévé vált a magyarok körében. A fizetős online tartalmat használó háztartások átlagosan 3294 forintot költenek havonta edukációs – a „csináld magad" videóktól az online egyetemi kurzusokig terjedő – tartalomra; többet, mint e-könyvekre, digitális magazinokra (2504 Ft), filmek letöltésére (2744 Ft) vagy zenék letöltésére (2534 Ft). Ezt a tendenciát erősíti, hogy a felnőtt magyar tanulók 22 százaléka tölt legalább egy órát a neten tanulással egy átlagos napon.

Miközben az online tanulás népszerűsége nő, az online és mobil játékok iránti szenvedély továbbra is erős, bár némileg ellentmondásosak a számok: kevesebbet játszunk, de többet költünk játékokra. A magyarok átlagosan 48 percet töltenek egy nap mobilos játékkal, ami 2 perccel kevesebb, mint 2014-ben. Ugyanakkor 2015-ben jelentősen megnőtt a mobiltelefonos és táblagépes játékokra költött egy főre eső összeg: míg idén átlagosan 3817 forintért vásároltunk online játékot, addig tavaly még csak 3437 Ft-ot tett ki ez az összeg.

A „streaming" az új divat

Látványos növekedés jellemezte az elmúlt 12 hónapban a 4G mobiltechnológia, valamint az internethez kapcsolódó eszközök, mint például az okostévék (Smart TV) és táblagépek piacát. A gyorsabb internethez való jobb hozzáférésnek köszönhetően a streaming és a letöltés a magyarok körében sosem látott népszerűséget ért el. Minden negyedik magyar naponta, 57 százalék pedig legalább hetente egyszer streaming-el tévéműsorokat, filmeket, egyéb videótatalmakat. Az e-könyvek és digitális magazinok továbbra is népszerűek, minden harmadik magyar olvas ilyet legalább hetente egyszer.

Tévé- és PC-függő nemzet a magyar

A Samsung kutatása szerint 28 perccel nőtt a tévézéssel töltött idő naponta 2014-hez képest, így a magyarok közel három órát (2 óra 50 percet) ülnek tévé előtt egy átlagos napon; ennél többet csak a számítógépünk, laptopunk előtt töltünk: valamivel többet, mint három óra. A válaszadók 48 százaléka rendszeresen tölt le az internetről TV-műsorokat (ez a szám tavaly még csak 40 százalék volt). Továbbá hétből egy válaszadó napi rendszerességgel használja laptopját, mobiltelefonját vagy táblagépét valamilyen TV-műsor nézésére. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az okostelefonok és táblagépek gyors terjedése, a televízió megingathatatlanul a magyarok egyik kedvence. A kutatásból kiderült, hogy az új otthoni idill: tévénézés közben Facebook-ozik, és netezik a család.

Főzőcske, de okosan

A kutatás részletesen kitért a háztartási eszközök használatára is. Kiderült például, hogy 15 százalékponttal gyarapodott azok száma, akik legalább hetente egyszer használtak valamilyen konyhai gépet; ugyanez a növekedés az elektronikus háztartási takarítóeszközök esetében 21 százalékpont. Egy átlagos magyar háztartás jellemzően 1 óra 14 percet használ konyhai berendezést, ami 15 perccel több, mint tavaly.

Érezteti hatását a főzőműsorok terjedése, a sztárséfek népszerűsége, a gasztrobloggerek sikere: a sütés-főzés „demokratizálódik". A magyarok étvágya is megnőtt az otthoni sütés-főzés iránt: egyre többen tanulnak a sztároktól, próbálnak ki új recepteket, kísérleteznek új hozzávalókkal. Tavalyhoz képest a leglátványosabb növekedés (20 százalékpont) a konyhai berendezések használatában mutatható ki: a magyarok 86 százaléka naponta süt-főz valamilyen elektronikus eszköz segítségével. A válaszadók 42 százaléka használ napi gyakorisággal valamilyen takarító eszközt. Ez az arány duplája a tavalyinak. Ezzel párhuzamosan a konyhai és takarítóeszközök iránt is harmadával megnőtt a vásárlói igény.

Nyilas Orsolya, vállalati kommunikációs vezető a kutatást összefoglalva elmondta: „Az otthonunk a mi személyes univerzumunk. A digitális média exponenciális növekedése, a minőségi tartalmak sokasága és természetesen az ezekhez szükséges technikai eszközök elterjedése sosem látott, új lehetőségeket teremtenek. Újradefiniálódik az otthon fogalma: az a hely, ahonnan megismerjük a világot, megszerezzük a tudást, gazdagítjuk élményeinket, életünket. Az otthonunk készen áll a következő nagy technológiai ugrásra, amit az Internet of Things hoz el."

A kutatásról

A Samsung Electronics azért indította útjára a Samsung Techonomic Index kutatás-sorozatot, hogy felmérje, miként viszonyulnak az emberek a technológiához, hogyan változnak a vásárlói igények. A Samsung ezekhez igazítja termékeinek fejlesztését. Az átfogó kutatás részeként 18 ezer válaszadót kérdeznek meg online kérdőívben 18 európai országban – ebből ezret Magyarországon. A kutatási tanulmány a European Samsung Lifestyle Research Lab közreműködésével a Lightspeed GMI készítette.

A kutatásban résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Románia és az Egyesült Királyság. Az interjúkat 2015. április 21. és május 18. között vették fel. Az adatgyűjtést a Lightspeed GMI végezte, míg az elemzést a Blue Rubicon készítette.
Az összehasonlító adatsort az Ipsos MORI 5,000 fős kutatásából vették, amelyet az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban végeztek 2014. április 14-28. között.

A Samsung honlapja

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény