A kezdetektől a nagy durranásig
A céget 1993-ban alapította (a jelenlegi vezérigazgató) Huang Zsen-hszün, illetve Curtis Priem és Chris Malachowsky. Céljuk a vizuális alkalmazások területén használt GPU-technológia új alapokra helyezése, mondhatjuk: forradalmasítása volt. Az Nvidia Corporation 1999-ben került tőzsdére. Bár attól kezdve minden évben a számítástechnikai piac egyik fontos, irányt mutató szereplőjének számított, azonban sokáig nem tartoztak a legnagyobbak közé. Ám 2020-ban minden megváltozott.
Az első jelentős változást a Covid járvány alatt könyvelhették el. A pillanatok alatt átalakult piac felértékelte a chipeket, amit tetézett, hogy jelentős piaci hiány mutatkozott belőlük. Ennek tudható be, hogy míg 2020 elején az Nvidia részvényeinek értéke 5 USD körül mozgott, másfél évvel később, 2021 őszén már 33 dollárnál járt.
A második, igazi változást az AI-forradalom hozta. Az MI-központú GPU-igény valósággal felrobbantotta az ipar-ágat, és ezek legnagyobb gyártója (lásd az H100, H200 vagy a Blackwell architektúrák) az Nvidia volt. 2023 elejére 45 dollárra nőtt a cég egy részvényének ára, 2024-ben már 100 USD-t kértek érte, sőt 2025. szeptemberében már 170 dollár körül mozogtak. Vagyis 5 év alatt a cég tőzsdei értéke több mint 340 százalékkal nőtt, ami összességében meghaladta a 4000 milliárd dollárt. Az érzékeltetés kedvéért: ez Magyarország 2024. évi GDP-jének a 17-szerese. Huang mára a világ egyik leggazdagabb emberévé vált: 2024 végén a Forbes a 16. helyre tette a leggazdagabb emberek között. Mára már a 6. hely környékén jár.
Az Nvidia tovább menetel
Szeptember végén látott napvilágot a hír: 900 millió USD-t (mintegy 300 milliárd forintot) adott az Nvidia a Szilícium-völgyben működő Enfabrica alkalmazottaiért és licenceiért. Ez a cég a mesterséges intelligencia adatközpontok szűk keresztmetszeteinek megoldásán dolgozik. A 2019-ben alapított Enfabrica azt állítja, hogy technológiájuk több mint 100 ezer grafikus feldolgozó egység (GPU) összekapcsolására képes. A GPU-k a nagy nyelvi modellek betanítását segítik, és lehetővé teszik a nagy felhőszolgáltatók számára, hogy mesterséges intelligencia szolgáltatásokat kínáljanak ügyfeleiknek. Az Enfabrica megoldásai segíthetnek az Nvidiának abban, hogy integrált rendszereket kínáljon a chipjei köré, így a klaszterek hatékonyan működhetnek egyetlen számítógépként. Egyébként a két cég már évek óta kapcsolatban áll egymással: így például két évvel ezelőtt az Nvidia már több millió dollárt fektetett be az Enfabricába.
De van több más hír is arról, hogy az Nvidia nem lassít. Nemrégiben jelentette be, hogy ötmilliárd dolláros részesedést szerzett az Intelben. Egyben arra is utalt, hogy a két vállalat együtt fog működni a MI processzorok fejlesztésében. Ezen kívül a GPU-gyártó azt is közölte, hogy 700 millió dollárt fektetett be a brit Nscale adatközpont-startupba.
Miért pont az MI?
Sokan fel sem fogják, hogy történelemformáló időben élünk. Az elmúlt pár évben a mesterséges intelligencia a globális és nemzeti hatalom egyik központi elemévé lépett elő. Világossá vált, hogy az MI használata nemcsak katonai téren jelenthet hatalmas erőfölényt, hanem gazdasági és geopolitikai területeken is. Vagyis az az ország, amely vezető szerepre tesz szert a mesterséges intelligenciában, egyben globálisan is az élmezőnybe kerül.
Az emberi természet mivoltjából adódik, hogy ezek a rövid idő alatt lejátszódó folyamatok azonnal hatottak a nagyhatalmak közötti versengésre is. Eddig a katonai és kereskedelmi, gazdasági háborúk alapvetően az új földrajzi, illetve piaci területek megszerzéséért folytak. Ismert, hogy az MI növekedéséhez alapvetően két dologra van szükség: óriási számítási kapacitásokra, illetve sok-sok adatra. Mindez pedig stratégiai erőforrás státuszába emelte a számításhoz szükséges félvezetőket és az ezeket befogadó, hatalmas energiaigényű adatközpontokat. Így tehát más igények kerültek előtérbe, a mesterséges intelligencia alapvető komponensei váltak fontossá: adatok, chipek, számítási kapacitások, az ezekhez kapcsolódó nyersanyagok (pl. ritkaföldfémek) valamint a villamos energia. Így vált a nemzetbiztonsági politika kiemelt céljává néhány év leforgása alatt az MI-ökoszisztéma feletti dominancia biztosítása – különösen az Egyesült Államok és Kína számára.
A világ legnagyobb MI-adatközpontjai és szuperszámítógépei – Ábra: Bendarzsevszkij Anton, Index
Akik uralják az MI ipart
Az adatok meglétén és azok feldolgozási szándékán túl az MI-hez hatalmas félvezető mennyiségre van szükség (amihez viszont ritka nyersanyagok kellenek). Kulcsfontosságú lett, hogy a versenytársak ne jussanak hozzá (vagy csak lassan, fáziskéséssel) a mesterséges intelligenciához szükséges komponensekhez. A globális verseny jelenlegi legnagyobb szereplői az USA, Kína és az Európai Unió. (Vannak erre irányuló próbálkozásai Oroszországnak és több közel-keleti országnak is.) Egyes számítások szerint napjainkban a világ adatközpontjainak körülbelül 51 százaléka található az Egyesült Államokban. Nem véletlen hát, hogy az USA agresszív kiszorítási versenybe kezdett, elsősorban Kína irányába.
Mint arról az ELEKTROnetben többször is írtunk, az Egyesült Államok 2022 októberétől kezdve átfogó exportkorlátozásokat vezetett be Kínával szemben a fejlett félvezetőkre és a félvezetőgyártó berendezésekre, ezáltal korlátozva Peking hozzáférését a legfejlettebb MI-modellek betanításához szükséges csúcskategóriás hardverekhez. Ezt a politikát aztán a következő években újra és újra tovább szigorították. Ugyanakkor a gyártáshoz szükséges ritkaföldfémek bányászatának 69 százaléka Kínában, illetve kínai tulajdonú bányákban folyik. Sőt ezen anyagok mintegy 90%-át Kínában dolgozzák fel. Tehát egy kínai exportkorlátozás a legérzékenyebb pontokon érinti az USA-t.
Az amerikai exportkorlátozásokra válaszul Kína fokozta a technológiai önellátásra való törekvését, különösen a hazai félvezetőgyártás terén. Kína a tervek szerint 2030-ra akarja elérni a globális MI-dominanciát. Ennek a központi pillére a „katonai-polgári fúzió” doktrínája, amely biztosítja, hogy a kereskedelmi technológiai szektor áttöréseit szisztematikusan a katonai modernizáció szolgálatába állítsák.
Futottak még: EU
Az Európai Unió igyekszik magát globális „normatív hatalomként” pozicionálni. Éppen ezért emberközpontú és kockázatalapú megközelítést hirdetett meg az MI szabályozásában. Ennek eredményeként jött létre 2024 májusában a világ első, az MI-re vonatkozó átfogó jogi keretrendszere. Az „AI Act” kockázati alapon kategorizálja az MI-alkalmazásokat, betiltva az elfogadhatatlannak minősítetteket és szigorú követelményeket támasztva a magas kockázatú rendszerekkel szemben.
Ez mind nagyon szép, azonban komoly megkötéseket alkalmaz az európai vállalatok és kutatóműhelyek számára – miközben globális szinten senki más nem korlátozza magát. Sokan már egyenesen azt jelzik, hogy az EU (ezen a téren is) lemarad a nemzetközi versenyben. A szigorú szabályozási környezet elriasztja a befektetőket és a kutatókat, és lelassítja az európai MI-innovációt.
Az MI forradalma a hadiiparban
A még talán békésnek mondható gazdasági versenyfutás mellett az MI háborús használata hozza a legtöbb tapasztalatot és a gyártók számára a legtöbb bevételt. Ahol a nagy mennyiségű, közvetlen adat ténylegesen nélkülözhetetlen, az a katonai hadműveletek területe. Az orosz-ukrán háború, Izrael és a Hamasz összetűzései stb. a katonai MI számára tesztterepként szolgálnak. Ezekben az országokban hatalmas mennyiségű harctéri adat jött létre, amely tapasztalat és információ általános érvényű következtetések levonására alkalmas – azaz generalizálható és megtanítható a mesterségesintelligencia-alapú rendszerek számára. Ez pedig hatalmas biznisz az MI ipar számára. Vagyis az orosz–ukrán háború az elmúlt 3,5 évben az új technológiák legfontosabb kipróbálási lehetősége lett.
Egy hadművelet során a döntéshozó számára elképesztő mennyiségű információ áll rendelkezésére: hagyományos hírszerzési és megfigyelési adatok, rádióelektronikai hírszerzés, műholdképek, drónfelvételek, nyílt források stb. Mindez hatalmas segítséget jelent a helyzet kiértékeléséhez és a legjobb stratégiai döntés meghozatalához, azonban ekkora mennyiségű adatot az emberi agy nem képes rövid idő alatt feldolgozni. Az MI viszont igen – kielemzi és osztályozza a beérkezett adatokat, és ez alapján segíti a leggyorsabb döntéshozatalt. Ezen túlmenően a potenciális célpont beazonosítása és annak kiiktatása a másik, talán még fontosabb terület. A mesterséges intelligencia lehetővé tette az olcsó, feláldozható, mégis rendkívül halálos rendszerek létrehozását, amelyek képesek megsemmisíteni a drága, hagyományos katonai eszközöket (például a harckocsikat vagy a hadihajókat), alapvetően megváltoztatva a hadviselés gazdaságtanát.
