A megfelelő mikrokontroller-architektúra kiválasztásával jelentősen csökkenthetők a fejlesztési költségek, és jövőálló, beágyazott gépjármű-elektronikai rendszerek tervezhetők…

A gépjárműipar egyre nagyobb előszeretettel alkalmazza a 8 és 16 bites mikrokontrollereket (MCU-kat). Lévén az MCU az elektronikus vezérlőmodulok (ECM-ek) legfontosabb alapeleme (akár biztonságtechnikai, menetbiztonsági, információs vagy kényelmi rendszerekről van szó), a jövőbeni beágyazott alkalmazásokkal való kompatibilitás szempontjából a megfelelő eszköz kiválasztása meghatározó jelentőségű. A mikrokontrollerek szerepét a gépjárműiparban az esetek 75%-ában a 8 és 16 bites eszközök töltik be, amelyek nem csak a ma futó, hanem a következő modellévek járműveire is érvényesek.
A fejlesztési stratégia szempontjából a megfelelő 8 vagy 16 bites MCU-architektúra kiválasztása tehát alapvető fontosságú. Az MCU kiválasztásának szempontjai az élvonalbeli gyártók termékeinél számos funkciót és lehetőséget kínálnak, mérnöki, logisztikai, gyártási, értékesítési és marketingszempontok alapján egyaránt. Az MCU kiválasztásánál nem tanácsos csupán az analízis eredményeire és a támogatott funkciók listájára hagyatkozni, a jövőálló rendszerek szempontjából feltétlenül érdemes megvizsgálni a memóriatechnológiát és memóriaméreti lehetőségeket, az I/O-kivezetéseket, a rendszer számítási teljesítményét, a teljesítményfelvételt és a tokozási opciókat.
A 8 és 16 bites mikrokontrollerek jármű-elektronikai beszállítói közreműködnek olyan kérdésekben is, mint a rugalmas MCU-architektúrák biztosítása, amellyel széles körű kompatibilitás és fejlesztőeszköz általi támogatottság adható az MCU-khoz. A rendszerrel szemben támasztott, teljesítményre vonatkozó követelmények, valamint a költségvetés nagysága meghatározza, hogy a 8 vagy 16 bites MCU a megfelelő választás. Az ideális mikrokontroller-fejlesztő partnercégnek ezért ügyfélbarátnak kell lennie a 8/16 bites MCU-k teljes spektrumában, minden ár/teljesítmény viszonyban. A szoftverek, perifériák és kivezetés kiosztás kompatibilitása minden kontrollercsaládnál kardinális jelentőségű, amennyiben elvárás az értékarányos költségű fejlesztés és a rövid piacra jutási átfutási idő.

Szoftverkompatibilitás
Vegyük példának a 8 bites mechatronikai alkalmazásban használt szoftverrutinokat, amelyhez egy 2 KiB programozható memóriával felvértezett, 8 kivezetésű MCU szükséges! Az elektronikus vezérlőmodul gyártója számára egy olyan MCU-gyártó az ideális, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a 8 bites kód egy 16 bites kontrollerben, 100 kivezetésű, 256 KiB memóriás rendszerben újra felhasználható legyen. A PIC^® nevű MCU-architektúra például rendelkezik ilyen szoftveres kompatibilitással. Az ilyen mértékű szoftverkompatibilitással rendelkező, ráadásul kivezetés-kiosztását tekintve kompatibilis architektúra jelentős helyzeti- és időelőnyt ad a tervezőgárdának, akik így gyorsabban és olcsóbban tudnak készterméket kifejleszteni. A szoftver-újrafelhasználhatóság kérdése nagyon fontos, mivel a legtöbb elektronikai vezérlőmodul-gyártó többnyire beágyazott szoftverfejlesztési nehézségekkel néz szembe. Továbbá, egy olyan fejlesztőkörnyezettel, mint az MPLAB^® Integrated Development Environment, a beágyazott vezérlések fejlesztői a rendszereik produktivitását is hatékonyan fejleszthetik.
A rövidebb fejlesztési ciklusok egyúttal alacsonyabb költségű fejlesztést is jelentenek.
A fejlesztő szempontjából vajon fontos a rugalmasság? A rugalmasságot az ECM-ek gyártói nem csak a jövő járműveinek fejlesztésénél értékelik nagyra, hanem a túlélés rendkívül fontos kelléke a mai kiélezett piaci viszonyokban. A piachódítás reményében és a piaci igényekhez való igazodás miatt megfigyelhető, hogy a járműgyártók minden korábbinál nagyobb előszeretettel integrálnak egyre több elektronikai megoldást gyártmányaikba. A mikrokontrollerek gyártói kellően rugalmas, kiváló kompatibilitású és skálázható teljesítményű architektúrákat kínálnak, amelyek teljesítik az autógyártók és az ECM-gyártók követelményeit.