A klaszterszerződés aláírásaCél: az elektromobilitás elterjesztése
EN: A klasztert azért hozták létre, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a gyakorlatban is tenni tudnak az elektromobilitás elterjedéséért, részt vehessenek és részt vállalhassanak a terv kidolgozásában. Az alapításkor olyan vállalatokat vontak be a közös munkába, amelyek nem kötődnek multinacionális vagy egyéb nagyvállalathoz, és megfelelő információkkal rendelkeznek ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljanak a Jedlik Ányos Terv megvalósításához és véglegesítéséhez, emellett érdekük a hazai elektromobilitás fejlesztése. A JÁK létrejöttének bejelentésekor Tarnóy Péter úr azt mondta, hogy a klaszter jelenlegi tagjainak olyan szaktudása van, amellyel sikerre tudják vinni az együttműködést, de ezek mellett szeretnék új tagokkal is bővíteni a klasztert. Hol tartunk ma, vannak-e a fentiekhez képest új belépők?
Dr. Bottyán Balázs, a JÁK Menedzsment Nonprofit Kft. ügyvezetőjeEN: Milyen többletet hoztak az új belépők?
Dr. B. B.: Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont a teljes életciklus-elemzésekkel, az okosváros-, illetve okoshálózat-modellezéssel, továbbá a témában szerzett tapasztalattal segíti a klasztert. Az MTA TTK intézetei szintetikus szerves kémiai kutatásokkal, illetve a szerkezeti anyagokkal, az elektrokémiával, a műanyagok kémiájával és fizikájával kapcsolatos vizsgálatokkal segítik a munkát. Az MTA EK kutatói olyan nukleáris, analitikai és képalkotó eljárásokkal dolgoznak, amelyekkel működés közben vizsgálhatják az egyes energiaátalakító eszközöket, anyagaikat és a bennük lejátszódó folyamatokat. A tervek szerint az MTA TTK az együttműködésen belül a tüzelőanyag-cellák alapkutatási és fejlesztési problémáival foglalkozik majd. A két kutatóközpont együttműködésének alapját a tüzelőanyag-cellákban lejátszódó folyamatokat feltáró, valamint az akkumulátorrendszerek optimális hasznosítását célzó kutatások adják. Célunk, hogy lefedjük az e-mobilitás teljes spektrumát, és azokon a területeken, ahol az alapítók kevés kompetenciával rendelkeznek, az új belépők kiegészítsék a jelenlegi tagokat a felhalmozott tudásukkal és képességeikkel.
EN: Milyen az együttműködés a Jedlik Ányos Terv készítőivel?
Dr. B. B.: Az Európai Unió egyik energia- és klímapolitikai célkitűzése a hagyományos tüzelőanyaggal működő járművek arányának nagymértékű csökkentése. A tervek szerint 2030-ra a városi közlekedésben ezen járművek aránya a jelenlegi felére szorul vissza, 2050-re pedig teljesen eltűnnek. Maga a Jedlik Ányos Terv is a környezetkímélő, akár nulla emissziójú közlekedés elősegítését célozza meg. Ez egybeesik klaszterünk törekvéseivel, hiszen a Jedlik Ányos Klaszternek is az elektromos járművek elterjesztése és ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése a célja.
EN: Egyes szakértők szerint Magyarország legalább 4 évvel elmaradt az elektromobilitásban Nyugat-Európától, de ez abból a szempontból előny, hogy tanulhat mások hibáiból. Ugyanakkor ahhoz is megvannak az adottságok, hogy Magyarország az elektromobilitás területén nagyhatalom legyen. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr szerint is fontos gazdasági érdekünk, hogy Magyarország részese legyen ennek a változásnak, és be tudjon kapcsolódni a fejlődésbe. Hazánknak ehhez minden adottsága megvan, tekintettel a magyarországi járműgyártásban felhalmozott szaktudásra és a kiemelkedően jó kutatási-fejlesztési háttérre. A felzárkóztatás érdekében melyek a JÁK konkrét elképzelései?
Dr. B. B.: A kormány elsősorban a közös összefogáson keresztül – ami maga a Jedlik Ányos Klaszter – jogszabályi módosításokkal és indirekt ösztönzőkkel kívánja segíteni az elektromobilitás elterjedését. Célunk, hogy az elektromos hajtású gépjárművek elterjedéséhez megteremtsük a feltételeket és támogassuk a meglévő kezdeményezéseket, mind a közösségi közlekedésben, mind a logisztikában, mind a személyes használat során.
A tervek szerint a villamosenergia-törvény módosítására is sor kerülhet annak érdekében, hogy a töltőberendezések üzemeltetői is értékesíthessenek villamos energiát. Ezenkívül kialakítanak egy, a töltőberendezések telepítéséhez kapcsolódó hatósági eljárásrendet. A cél minden olyan törvény és szabályozás módosítása, ami ma gátolja vagy lassítja például az elektromos töltők telepítését. Továbbá a kormányzat és a központi költségvetési szervek gépjárműállományában is szeretnék meghonosítani a különféle hibrid és elektromos autókat.
K+F nélkül nem megy!
EN: Magyarország az elsők között kíván belépni azon országok közé, amelyek kiemelten kezelik az elektromobilitás fejlesztését, legyen szó akár járműgyártásról, akár kiszolgáló infrastruktúra fejlesztéséről. Milyen, ezzel kapcsolatos eredményekről tud beszámolni olvasóinknak? Melyek a JÁK, illetve tagvállalkozásainak konkrét tervei?
Dr. B. B.: Két úton indulunk el párhuzamosan. Az egyik, hogy a külföldi tapasztalatokat megvizsgáljuk, és a Magyarországon is alkalmazható részleteket keressük. A másik út a hazai kutatási programok, fejlesztések összefogása és támogatása. Az eddigi sikeres programjaink ehhez nagyon jó alapot szolgáltatnak, mind a közösségi közlekedés terén, mind egyéb valós üzleti felhasználások területén. Olyan integrált megoldást szeretnénk kiépíteni, amely a hazai igények kielégítését célozza, és a jól bevált külföldi megoldásokat integrálja a hazai fejlesztésekkel. Ennek érdekében nagyszabású fejlesztések fognak lezajlani a Tervhez kapcsolódóan.
Az egyik ilyen fejlesztés egy olyan komplex elektromos töltőállomás kialakítására irányul, amely kétirányú energiaáramlást, azaz V2G-t is (Vehicle To Grid) tesz lehetővé. Ez ma még világviszonylatban is ritkaságnak számít. Manapság a kereskedelmi forgalomban kapható töltőberendezések csak fogyasztóként tudnak üzemelni, mentségükre legyen mondva, az autók sincsenek még arra felkészítve, hogy a töltőn keresztül adjanak le villamos energiát. Néhány éven belül ez változni fog, és az egyirányú töltési infrastruktúra kiépítésének kihagyásával egy csapásra a világ élvonalába kerülhetünk.
A V2G alapelveA másik fejlesztés a közvilágítási hálózat felhasználása. Ez a hálózat megtalálható minden utca és parkoló mellett a városban. Nappal szinte teljesen kihasználatlan, emellett éjjel is vannak benne tartalékok. A hálózat ezen tulajdonságai ösztönöznek arra, hogy felhasználjuk az elektromos autózás céljaira. Tökéletesen alkalmas a normáltöltés (max. áram: 10 A) igényeinek kielégítésére. Ehhez annyi szükséges, hogy a jelenleg használt, közel 60 éves közvilágítás-vezérlési technológia korszerűsítésre kerüljön. Nyugat-Európa néhány országában már kísérleteznek hasonló megoldással. A közvilágítási hálózat korszerűsítésének csupán egyik hozadéka lenne, hogy az elektromos autózás céljaira is felhasználhatóvá válik. Emellett alapjául szolgálhat a mostanában városfejlesztést meghatározó gondolkodásmód, az okosvárossá válásnak.
Töltés lámpaoszloprólEN: Az ELMŰ-ÉMÁSZ vállalatcsoport anyavállalatuk, az RWE európai tapasztalataira építve 2010-ben indította útjára Magyarországon az Elektromos Mobilitás Programot. A program fontos mérföldköveként 2011 nyarán partnereikkel kezdeményezték az E-Mobility Network létrehozását, amely egységes megjelenési formát jelent azon vállalatok számára, amelyek aktív szerepet kívánnak vállalni e korszerű technológia meghonosításában. Kapcsolatban állnak-e az E-Mobility Networkkel?
Dr. B. B.: Természetesen folyamatosan egyeztettünk az e témakörbe tartozó összes szakmai szervezettel, így az RWE magyarországi leányvállalataival az együttműködési lehetőségekről. Bízunk benne, hogy az eddigi tapasztalataikkal az ELMŰ-ÉMÁSZ vállalatcsoport és az E-Mobility Network is hamarosan részt kíván venni a Jedlik Ányos Klaszter munkájában.
Fenntartható közlekedés
EN: Nemrég a PwC piackutató is felmérést készített az elektromos autók számának várható magyarországi alakulásáról. A cég szakértői arra jutottak, hogy egy realista forgatókönyv szerint 2023-ra több mint 52 ezer lehet a tisztán elektromos hajtású autók száma hazánkban – ez a teljes akkori gépjárműállomány 1,35 százaléka lenne. Az optimista forgatókönyv szerint viszont a járművek 3,5 százaléka, azaz több mint 139 000 autó, kisteherautó, busz és motorkerékpár is tölthető lesz az elektromos hálózatról 2023-ban. Mit gondol Ön erről?
Dr. B. B.: Magyarország számára az Európai Unió Megújuló Energia Irányelve (REI – Renewable Energy Initiative) 2020-ra – jogilag kötelező módon – legalább 13 százalékban állapította meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. A 2011 elején nyilvánosságra hozott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv ennél is optimistább, legalább 14,65 százalékos célt elérését tűzte ki. A dokumentum külön fejezetet szentel a közlekedésben felhasznált, alternatív forrásból származó energia felhasználásának, amely ebben az esetben elsősorban a különböző bioüzemanyagokat takarja.
EN: Mint tudjuk, a Kormány elkötelezett a Paksi Atomerőmű bővítése mellett. Ahogy én a számokat látom, a következő néhány évtizedben a szintén CO2-semleges atomerőműben termelt villamos energia lesz a domináns és nem a napvagy szélerőmű, akár centralizált, akár decentralizált formában. A JÁK kíván-e lépéseket tenni az atomerőműben termelt olcsó energia szisztematikus felhasználására?
Dr. B. B.: Az elektromos autók éjszakai töltése illeszkedik az alaperőművek profiljához és szinte korlátlan felvevőképességet jelenthet az atomerőműben termelt olcsó áram számára a kisebb terhelésű, éjszakai időszakban.
EN: További munkájukhoz sok sikert kívánunk!
